„Fő érkelődésünk iránya változatlanul a tágabban értelmezett Duna-táj. Magunkról szeretnénk többet tudni, ebben pedig főleg és elsősorban a szűkebb tágabb „szellemi szomszédság” lehet segítségünkre. Nem nagy „kabát” ez egy kis könyvesboltnak, mint amilyen a Ráday Könyvesház? Ha körülöttünk képzelünk egy Kultuccát, sőt egy épülő Ráday Kulturális Negyedet, akkor reális térbe kerülnek kapcsolatszervező törekvéseink.”

Helyszínek

Ráday Képesház (1092 Budapest, Ráday u. 25.)

Ráday Könyvesház (1092 Budapest, Ráday u. 27.)

Bakáts téri templom (Budapest, IX. kerület)

Április 26. (hétfő)

18.00 Vizuális költészet: kiállítás és előadás (Ráday Képesház)

Vendég: Koppány Márton

A költészet nem azonos a papír alapú könyvbe nyomtatott „költészettel”. Gondoljunk a kaligráfia történetére, a képversre, a korai avantgarde tipográfiai érdeklődésére. A vizuális költészet összefoglaló fogalom. Friss, éppen korszerű állapotáról alkothatunk fogalmat egy kiállítás lapjai és az előadásban szereplő internetes „lapok” segítségével. 

Április 27. (kedd)

18.00 A Betű Társaság nyilvános estje (Ráday Könyvesház)

Vannak társaságok, amelyeket csak a szakmai érdeklődés és elkötelezettség hoz életre, és tart életben. Nem hiszem, hogy akad hely kies hazánkban, ahol egyszerűbben, szórakoztatóbban és hitelesebben tájékozódhat bárki a betűk, a tipográfia nagy hagyományú, egyben hihetetlen gyorsan alkalmazkodó-fejlődő világában. Itt komoly összecsapások mentén alakul a hagyomány és változás viszonya. Értéket az őrizhet, aki birtokolja azt, de a birtoklás gyarapítást, fejlesztést is jelent. Könyvesházunk pincéje ebben az esetben az ókeresztény katakombák szellemiségét vegyíti újkori szellemi lázadók elkötelezettségével. 

Április 28. (szerda)

19.00 Mi történik a nagyvilágban? – Újvidék (Ráday Képesház)

Vendégeink a HÍD fiatal szerkesztői-szerzőinek beszámolója a kortárs irodalom és a kultúra helyzetéről.

Immár két éve működik az újvidéki rangos folyóirat és fesztiválunk között együttműködés. Fogadtunk és küldtünk is szerzőket. Most magát a megújuló folyóiratot szeretnénk bemutatni. Egy jó csapat fiatal szerkesztő-szerző mesél arról, hogy ” mi van most Újvidéken?”, meg Novi Sad-on. Mindig fontos volt a kismagyar-belmagyar szellemi életben a határon túli magyar fórumok minősége: függetlensége, kritikai nézőpontja, kapcsolatépítő képessége. Már amennyiben valóban igényeltük ezeket a képességeiket. Most, ismét és újra, biztos, hogy nagy szükség van rájuk. 

Április 29. (csütörtök)

16.00 Irodalmi Műhelyek találkozója (Ráday Képesház)

Vendég folyóiratok: Híd, Korunk, Echinox, Stella-art, Dokk.hu

Ez a találkozó lesz a fesztivál valódi célja, reményeink szerint ennek a műhely munkának az eredménye látványos lesz: publikációs lehetőségek, fordítói kapacitások, szellemi érdeklődési körök felmérése, egyeztetése a cél. Egy munkamódszer megtalálása lebeg a szemünk előtt, amely segít a költészet eredményeit gyorsan, hatékonyan átvezetni nyelvek között és határok felett. Ezen a találkozón magyar-szerb-román-orosz kapcsolatfelvételre kerül sor, de a munka folytatása sokféle lehetőséget kínál. 

18.00 Mi történik a nagyvilágban? – A kolozsvári magyar nyelvű (Ráday Képesház)

Korunk és a román nyelvű Echinox szerzőinek-szerkesztőinek beszámolója a kortárs irodalom és kultúra helyzetéről.

A Korunk, mint a legrangosabb erdélyi kulturális folyóirat nem szorul bemutatásra. Talán nem mindenki vette észre, hogy megújult, megfiatalodott szerkesztősége. A folyóirat hagyományát követve gyakran él a tematikus szerkesztés módszerével. A megjelent szerkesztők egyszerre képviselik Kolozsvárt és Cluj Napocát, adnak hírt az erdélyi nagyváros szellemi-kulturális életéről. Akit jobban érdekel a valóság, mint a közvetített szellem/kép, akiben nagyobb a kíváncsiság, mint a rutin, él a lehetőséggel, és felteszi kérdéseit. 

Április 30. (péntek)

16.00 Bemutatkozik a Stella Art Művészeti Alapítvány (Ráday Képesház)

Vendégek: Alexander Rytov költő, az Alapítvány igazgatója és Anastasia Dokuchaeva művészeti igazgató

Könnyű nekünk, csak gondolunk egyet és meghívjuk Moszkvát! Mert érdekel minket, hogy most mi van ott. Sto gyélaty? – mondjuk – ami annyit tesz: Mi a teendő? Az a generáció vagyunk, aki (rosszul) tudta, hogy miért nem tud oroszul, most meg olyan idők vannak, amikor lassan dereng, hogy vajon miért is nem? A Stella-art Alapítványról keveset tudunk, de a barátunk barátai ajánlották, és ami fontos: akartak jönni. Szeretnénk, ha új utak vezetnének a messzi városba, legyen szó költészetről, képzőművészetről. Kísérletezünk, hisz a múlt évben vendégünk volt Ulickaja, Viktor Jerofejev és most folytatjuk a sort. Azon dolgozunk, hogy a könyvesboltunkban legyenek orosz nyelvű könyvek is. 

17.30 Zoran Đerić és Vesna Korać újvidéki költők estje (Ráday Képesház)

2008-ban kerültünk kapcsolatba a Vajdasági Írószövetséggel, illetve az ő újvidéki nemzetközi költészeti fesztiváljukkal. Megállapodást kötöttünk egymással, és azóta szerzők jönnek mennek, fordítások születnek. Fontos segítőnk ebben a kapcsolatban a HÍD szerkesztősége, akik közlik is a fordításokat. Két szerző Vojvodinából. Nem kezdők, kiforrott, érett hangú személyiség mind a kettő. A fordítás – mint mindig – igényes. És ami fontos, jó lenne tőlük is hallani, hogy mi van náluk? Novi Sad-on, Belgrádban, egyáltalán, hogyan megy az élet/ük Szerbiában? Ha mi nem kérdezünk, akkor ki kérdez minket? Augusztusban egy magyar csapat fog szerepelni az idei újvidéki fesztiválon. Ilyen ez, semmi különös, semmi szenzáció, csak működik egy kapcsolat. 

19.00 Radnóti Miklós – Danilo Kis „szerzői estje” (Bakáts téri templom)

I. rész Válogatás Danilo Kis műveiből

Felolvassa Fodor Tamás színművész, közreműködik a belgrádi kórus zenekara

Költői beszédet mond: Takács Zsuzsa

II. rész Radnóti Miklós: Razglednicák, kantáta

Előadják: Belgrádi Zeneakadémia vegyeskara

Karmester: Biljana Radovanović

Zeneszerző: Milica Paranosić

Közreműködik: Mészáros Gábor színművész (Szabadka)

Fesztiválunk záró eseményét méltán tekintjük csúcspontnak. Sok szándék, remény, munka és jóakarat segítette, hogy létrejöhessen. Fontos, hogy megismerjék születésének körülményeit. A tavalyi Radnóti év kapcsán a Belgrádi Magyar Nagykövetség felkérésére egy szerb zeneszerző nő megzenésítette a Razglednicákat. A kantátát Borban adta elő a Belgrádi Zeneakadémia 60 fős kórusa, zenekara. A magyar szöveget Mészáros Gábor szabadkai színész mondta, a szerb fordítás Danilo Kistől származik.

Ezt a produkciót hozzuk át Budapestre, a mi hagyományainkhoz igazítva a budapesti ősbemutatót. Évek óta szívesen használt helyszínünk a Bakáts téri katolikus templom. Öröm és büszkeség, hogy módunk van a Szent Ferenchez dedikált templomban „szerzői estet” tartani ennek a két szerzőnek. A templom nem koncertterem, nem kulturális intézmény, ahogy a költészet sem intézményesíthető. Egy-egy vers, egy-egy szerző igen, de „a költézet” nem.

Liturgikus nyelven épült a HÁZ, és liturgikus értelme van a poétikai szövegeknek is. Minden liturgikus szöveg egyben poetikus is. A két szerző rokonsága, sorsuk hasonlósága, a személyes élet tragédiájával – is – hitelesített „ érték” fogékonnyá tesz minket. Főleg nagy bajok idején telnek meg a templomok. Tiszta beszédet hallani gyűlünk egybe. Halljuk meg, hogy mondja Radnóti, hogyan beszél Danilo Kis, és hogyan hallgatunk mi, nézők. Rájuk! Aztán még – egy kicsit – tovább is, hogy ne növeljük a zajt. Hogy egymást, magunkat lássuk meg ebben a törékeny, áldott csendben.