Vízpart, vadregényes táj, akusztikus koncertek, jó társaság...
a nyári fesztiváltesztelést nyugati szomszédunknál folytattuk, ezúttal kicsit messzebb a határtól, Klagenfurt közelében.
Helyszíni élmények alapján kijelenthetjük, hogy az osztrák fesztiválok két dologban különböznek a magyartól: nem mindig érted, mit beszélnek melletted (igaz, ezt itthon se feltétlenül), és ott hagyhatod a cuccod bárhol, meglesz.
Az Acoustic Lakeside-nak a karintia Sonneggi-tó partja adott otthont a hétvégén. A fesztivál különlegessége, hogy csak akusztikus koncerteket tartanak, az már csak ráadás, hogy a tóban fürödni is lehet, miközben hallgatod.
A színpadon egymást váltó zenekarok nálunk nem túl ismertek, legyen szó akár amerikairól, akár osztrák, akár britről. (Pár név a line upról: Bush, Soko, Two Gallants, Dry The River...) A színvonalra nem panaszkodhattunk, jól szóltak. Vízből nézvést is - és főleg onnan: hatalmas hegyek ide vagy oda, csak bejött ott is a 38-39 fok).
A sátrakat innentől kezdve csak és kizárólag éjszakai alvás céljából merte épeszű ember megközelíteni, nappal 50-60 fok lehetett bent. A kemping (árát a fesztiváljegy tartalmazta, piros pont) romantikus és vadregényes egyszerre az Acoustic-on, egyik oldalt a fenyvesek fedte meredek hegyoldallal, másikon a fesztiválterülettel.
A vizualitásért beszéljenek a képek, amelyeken a figyelmes szemlélő egyfelől felfedezheti, hogy a Szombathelytől alig 20 kilométerre fekvő Bildein valamiért a sonneggi kempinggel határos, másfelől az üzenőfal egyben igen derék reklámhordozóként egzisztál.
Nem koncertet értékelek, úgyhogy kötelesség nélkül jöjjön a pontozás, jár a 10 pont az egész fesztiválnak (az extrém hőséget nem a szervezők rendelték).
