Szakértői vélemények.
Más világ lesz az Európai Unióban Nagy-Britannia kilépésével, szűkebb, hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség Brüsszelben - mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, intézetigazgató az MTI-nek.
A szakértő kifejtette: az ország nem léphet ki azonnal az unióból, csak fokozatosan, a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult Nagy-Britannia és mire nem. Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, továbbá a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben - sorolta.
Magas István szerint ha Nagy-Britannia hajlandó kapcsolatban maradni az EU-val, Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki az unióval. Ezek az országok befizetnek az EU kasszájába, cserébe a hozzáférésért a közös piachoz - mutatott rá.
Ugyancsak fontos kérdésnek nevezte, hogy a tőke és a munkaerő unión belüli szabad áramlása miatt mennyire lesz szigorú az EU a kilépő országgal szemben, e tekintetben azonnali intézkedésekre lehet szükség, mert kérdéses, hogy rögtön lesz-e hatása a kilépésnek vagy csak átmeneti időszak után.
Az elemző az EU-ról beszélve kitért arra: biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb - bár nagymértékben tekintélyt vesztő - európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség - közölte.
Meglátása szerint e tekintetben fejti ki a legnagyobb hatását a brit kilépés.
Arról szólva, hogy Skócia felvetette, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból (újabb függetlenségi népszavazást tarthatna), Magas István annak a véleményének adott hangot, hogy ez a téma csak kisebb feszültséget válthat ki. Sokkal lényegesebb, hogy más országokban milyen fejleményeket indíthat el a britek döntése.
Mindazonáltal vélhetően nem idéz elő hasonló lépést máshol a brit népszavazás, mert a megmaradt uniós tagállamoknak szorosabbra kell zárniuk a soraikat, erőt és szervezettséget kell mutatniuk, hogy újraszerveződve megerősödhessen az unió - mondta.
A szakértő arról is beszélt, hogy a voksolás után nincs visszaút, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tőzsdéken meredek zuhanás várható, a font akár kétszámjegyű gyengülést is mutathat a dollárral szemben, az euró is nyomás alá kerül. A forint a feltörekvő devizákkal együtt, de a kisebb sérülékenység miatt talán mérsékeltebb ütemben gyengülhet, így elérheti a 320-as szintet az euróval szemben.
Úgy vélte, a kilépés minimálisan lassíthatja a magyar gazdasági növekedést. Uniós forrásvesztéstől egyelőre biztosan nem kell tartani, mivel azt szerződésben rögzítették, a brit befizetési kötelezettség pedig nem szűnik meg a kiválás lezárásáig, de lehet, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus végéig sem. Utána nyilván csökken a brit befizetés, de a visszatérítés is, így kisebb forráson kevesebb országnak kell osztoznia - jegyezte meg a szakértő.
Az üzleti hangulat drámai romlása miatt azonban a beruházások mind Nagy-Britanniában, mind Európában jelentősen visszaeshetnek.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a kiválás nem egyik napról a másikra történik, legalább kétéves folyamat, és sok a kérdőjel körülötte. Kérdéses, hogy a brit miniszterelnök beadja-e a lemondását, előre hozott választásokat írnak-e ki, ebben az esetben ki tárgyal majd az EU-val kilépésről, újra ki akarnak-e lépni a skótok, és ezt követően az északírek, ami az Egyesült Királyság felbomlásához vezethet. Kérdéses az EU stratégiája is, mivel nyilván nem szeretnék vonzóvá tenni a kilépést egy könnyű kiválással, ez viszont jelentősen tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Kérdéses, hogy a kiválást követően meg tudnak-e egyezni Norvégiához vagy Svájchoz hasonló státuszról, ami viszont brit befizetést is megkövetel, amit pedig éppen el akarnak kerülni. Végül nem tisztázott az sem, hogy a londoni pénzügyi központ (City) áttelepül-e más EU tagállam területére - mondta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ami több évig elhúzódhat.
A tárgyalások kimenetele körüli bizonytalanságok miatt a beruházási aktivitás csökkenhet az euróövezetben, azonban az véleménye szerint nem kerül recesszióba. Nagy valószínűséggel az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan a jelenleginél is magasabb fokozatba kapcsolja a "pénzpumpát", hogy a pénz- és tőkepiaci volatilitást csillapítsa és támaszt adjon a gazdasági növekedésnek.
Igaz, hogy Magyarország közvetlen gazdasági és külkereskedelmi kapcsolata Nagy-Britanniával relatíve kicsi, a közvetett hatások miatt mégis sérülhet a magyar gazdaság növekedése. Az elemző szerint a legsúlyosabb esetben egy recesszió sem elképzelhetetlen, de még ekkor sem kell tartani attól, hogy Magyarország csődbe menne.
Turbulens piaci környezetben a magyar állampapírhozamok valószínűleg emelkedésnek indulnának, illetve a német állampapírokhoz képest a kockázati felár is növekedne. Ha bekövetkezne az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv, azaz a nemzetközi tőkepiaci hangulat annyira elromlana, hogy a piacok lefagynának és eltűnne a kereslet a magyar állampapírok iránt is, akkor sem kéne attól tartani, hogy a magyar állam rövidtávon ne teljesítené a kötelezettségeit, hiszen a költségvetés stabil lábakon áll, az MNB-nél vezetett számlán felhalmozott tartalék pedig jelentős, 1416 milliárd forint, a GDP több mint 4 százaléka volt május végén.
Úgy vélte, a forint felülteljesítő lehet a turbulens időszakokban, azaz kisebb mértékben értékelődhet le más feltörekvő piaci devizákhoz képest köszönhetően annak, hogy kimagasló mértékű - a GDP 4,4 százaléka tavaly - a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a külső adósság jelentősen csökkent az elmúlt években.