Hirdetés

December 3-án kezdődik az idei advent - ma van advent első vasárnapja

December 3-án kezdődik az idei advent - ma van advent első vasárnapja

2017.12.03. 11:17

Advent az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik.

Hirdetés

December 3-án kezdődik az idei advent, a karácsonyra történő lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. Sokan – többek között a katolikusok – ilyenkor böjttel, bűnbánattal és jó cselekedetekkel készülnek Jézus születésének ünnepére, és ebben az időszakban egyes népi hagyományok is újjáélednek.

Az áruházak polcai már vagy egy hónapja roskadoznak az akciósnak meghirdetett mikuláscsokoládéktól és szaloncukroktól, ám hivatalosan a karácsonyi ünnepkör advent első napjával veszi kezdetét. Advent az András naphoz legközelebb eső vasárnappal kezdődik, így 2017-ben december 3-án kezdjük meg az ünnepi készülődést. 
Adventben – a húsvétot megelőző nagyböjt időszakához hasonlóan – nem tartottak lakodalmakat és zajos mulatságokat sem.

Idén egyébként advent negyedik vasárnapja és a szenteste egybeesik. Az adventi időszak mára szinte megkerülhetetlenné vált jelképe az adventi koszorú. A nagyvárosokban a főtéren az advent kezdetével hatalmas adventi koszorút állítanak.

Az adventi koszorú elterjedése

Magyarországon csak a 20. század vége felé kezdődött el az adventi koszorú népszerűsége. Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A lelkész 23 gyertyát helyezett el egy felfüggesztett szekérkeréken, amelyen advent minden napján eggyel többet gyújtott meg karácsonyig, és a szokás hamar követőkre talált.

Ma az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú, mely felfüggeszthető vagy asztalra helyezhető fenyőből, örökzöldből és négy gyertyából készül. Advent négy vasárnapján szokás meggyújtani egy-egy újabb gyertyáját.

A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva a növekvő fényt szimbolizáljuk, hiszen ez az év legsötétebb időszaka.

Magyarországra ez a szokás katolikus közvetítéssel jutott el. Ez azt jelenti, hogy a katolikusoknál három lila és egy rózsaszín gyertya van a koszorún, így jelképezik, hogy a harmadik vasárnap az öröm vasárnapja. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hozzátette, más felekezetek azonban a fehér, halvány rózsaszín gyertyáktól egészen a sötétkékig mindenféle színt használnak.

 

Advent, a néphagyományok időszaka

A néprajzkutató felhívta a figyelmet arra, a karácsonyt megelőző négy hétben több, a néphagyományok szempontjából fontos nap is van.

December 6-án Szent Miklós, december 13-án, Luca napja, 21-én Tamás napja, 24-én pedig Ádám és Éva napja meghatározók az adventi időszakban, de a karácsony előtti négy hét azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni.

A kántálókhoz nagyon érdekes szokás fűződik például – világított rá Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Ők ugyanis karácsonyi énekekkel látogatnak el házról házra. Ha egy családban nézeteltérés alakult ki, és meghallották a kántálók énekét, az egyenlő volt a bocsánatkéréssel, ami azt jelenti, hogy nem kellett bocsánatot kérniük egymástól a feleknek.

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Szent Miklós napját, december 6-át nagyjából a 6. század óta ünneplik, azonban a köztudatba igazán a Mikulás csak a 19. század végén került be. A Mikulás a Miklós név szlovák névváltozata, és maga a szokás osztrák eredetű.

„Gyerekként tanúja voltam annak, hogy a Mikulás helyett a Télapó elnevezést vezették be az orosz mintára. Az egészben az az érdekes, hogy az énekek többsége még ma is a Télapóról szól” – emlékezett vissza Tátrai Zsuzsanna. Forrás: híradó.hu

.