A Weöres Sándor szövegkönyvírói és bábprodukciós pályázat nyertes darabja négy alkalommal.

Helyszín: Mesebolt Bábszínház kamaraterem (9700 Szombathely, Ady tér 5., MMIK 1. em.)

Vasárnapi matiné előadás: 

április 18. (vasárnap) 10:00

Bérleten kívüli előadások:

április 16. (péntek) 14:30

április 16. (péntek) 17:00

április 19. (hétfő) 14:30

Belépőjegy: 700 Ft (gyerekeknek és szülőknek egységesen)

Jegyek a 94/501-728-as telefonszámon rendelhetők, hétköznap 8-tól 16 óráig, illetve az előadás előtt a helyszínen vásárolhatók

Boldizsár Ildikó meséi nyomán írta: Gimesi Dóra

Látvány: Sipos Katalin és Sisak Péter

Zene: Alpár Balázs

Mozgás: Nemes Zsófia

Rendező: Tengely Gábor

Szereplők: Badacsonyi Angéla mv., Veres András mv., Kovács Zsuzsanna

„Szeretek néha délután teázni
Pöttyös bögrékbe titkot gyűjteni
Színes záporban tök jó bőrig ázni
Vadkörteszörpöt jéggel hűteni
Jó az álmokba vendégségbe járni
Kifundálni egy új virág nevét
De legjobb mégis vendégekre várni
Gyertek el, és én mondok egy mesét."

A produkció az V. Gyermekszínházi Szemlén 2009. májusában „A műfaj kimagasló előadása" diploma mellett kiérdemelte a szemle fődíját, az ASSITEJ Magyar Központja által alapított Üveghegy-díjat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját is.

Boldizsár Ildikó – számtalan meseesztétikával, mesekutatással foglalkozó mű szerzője – titkokkal teli, szeretni való mesehőst teremtett Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya személyében. Az Amália álmai, A Fekete Világkerülő Ember meséi és a Boszorkányos mesék című kötetek főhőse varázserejét csak jóra akarja használni. Egy kis kunyhóban él az erdő szélén, gyógynövényeket gyűjt, állatokat etet, beszélget a pöttyös bögréivel, az esővel, a növényekkel. Boszorkányságának lényege nem annyira a varázslás, mint inkább az egyéniség varázsa, a megszokott formákat átértelmező gondolkodás, a mindenre kiterjedő figyelem, az apró csodák meglátásának képessége, a mesei klisékből kitörő szabadság. Alakja egyszerre bájos és esetlen, makacs és önző, humoros és szeretetre méltó. Szavaiban olykor maró gúny, máskor szelíd bölcsesség lapul, hajlamos az önsajnálatra, de képes az önfeláldozó szeretetre is.

A szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a győri Vaskakas Bábszínház összefogásából két Amália-előadás is születik 2009. február 8-án. A két előadás más-más alkotógárdával, más Amália-mesék felhasználásával, egymás mellett és egymást erősítve készül: Boldizsár Ildikó sokszínű, lírai, vidám, szomorú meséi és csodálatos boszorkánya két különböző alakban, két színházban, de egy időben elevenednek meg.

Az Amália című Tengely Gábor rendezte szombathelyi előadás fiatal boszorkánya (a Blattner-díjas Badacsonyi Angéla) akaratán kívül babonázza meg a kunyhójába tévedő hercegeket, lovagokat, vándorlegényeket. Mindannyian ott akarnak maradni vele, miközben valahol messze hiába várnak rájuk a szabadulást remélő királykisasszonyok. Hiába küzd Amália kéretlen képessége és boszorkányi kötelessége ellen, idővel minden célját felejtő, útjáról első szóra letérő hős pöttyös bögre lesz az erdő széli kunyhó konyhakredencén. Ám egy napon megérkezik a Királyfi, akiről Amália mindig is álmodott: fehér paripa helyett gyalog jön, oldalán nem csillog színarany kard, és egyáltalán nem akar a kunyhóban maradni. Semmiféle bűbáj, semmilyen varázslat nem fog rajta, makacsul keresi az aranyszőke királylányt, akiért elindult, hogy „boldogan éljenek, míg meg nem halnak”.

Győrben, az Amália álma című előadásban Csató Kata rendező irányításával a szintén Blattner-díjas Bartal Kiss Rita személyesíti meg Amáliát, a természettel végtelen harmóniában élő, idősödő boszorkányt. Békés, megszokott világába egy nap ismeretlen szín, furcsa sötétség toppan be a Fekete Világkerülő Ember személyében. Amerre jár, ott elbújnak a színek, elmenekülnek az állatok, mindent elborít a feketeség és a csönd. Amália útra kel, hogy megtalálja az elveszett színeket és állatokat: találkozik a Világvégi Gubbasztó Madárral, látogatást tesz a tenger mélyén és veszélybe kerül az Útveszejtő Virágok között, hogy végül ráléphessen a Mindenek Útjára. Kalandjai során megtanul újra rácsodálkozni a világra, segít a bajbajutottakon és új barátokat szerez. Utazása egyszerre varázslatos képek sorozata és szimbolikus kalandozás a lélek legmélyén.

Amália történetei egyaránt megszólíthatják a gyerekeket és a felnőtteket. A mesék költői nyelve, finom szimbólumrendszere, bájos és intelligens humora tökéletes alapanyagként szolgál olyan előadásokhoz, amelyek megnevettetik és magukkal ragadják a gyerekeket, míg felnőtt kísérőiknek lehetőséget adnak arra, hogy elgondolkozzanak szerelemről, szabadságról, változásról, közhelyes vágyakról és hétköznapi varázslatról.

A bábszínházak szándéka szerint a két előadás egymás után, egymás kiegészítéseként (folytatásként vagy előzményként) is megtekinthető. Az eredeti mesék bábszínpadi adaptációját mindkét előadás esetében Gimesi Dóra készítette, így a két produkciót nem csak Amália figurája, de számtalan motívum, utalás és mellékszereplő is összeköti. A tervek szerint tavasszal Győrben és Szombathelyen is megtekinthető lesz mindkét előadás egy különleges program, a „boszorkány-nap” keretében. A mindkét városban megrendezésre kerülő esemény – akárcsak a két produkció – nem csak a gyerekeknek kínál majd szórakozási lehetőséget, hiszen az írónő, az alkotók és szakmai meghívottak részvételével zajló mese- és előadás elemző beszélgetések a szülők és pedagógusok érdeklődésére is számot tarthatnak.