Otto Wagner felújított császári váróterme minden hónap első vasárnapján ingyenesen látogatható.
Mivel egyre nagyobb az érdeklődés a geotermikus energia felhasználási lehetőségei iránt, Bécs felmérette a földenergia-potenciálját. Az eredményeket őszig integrálják a város digitális térképébe, így bárki megnézheti, hogy érdemes-e hőszivattyút telepítenie a telkén, vagy sem.
Az Energiatervezési Ügyosztály (MA 20) megbízásából készített tanulmány szerint Bécs területének egyharmada kiváló adottságokkal rendelkezik a talajfelszínhez közeli földhő valamint a talajvíz energiacélú felhasználása terén. Főként a Dunától északkeletre eső kerületekben, Floridsdorfban és Donaustadtban lehet jó hozamra számítani, amelyek Bécs erősen növekvő városrészei.
A tanulmány eredményei jelentősen megkönnyítik majd a további berendezések tervezését és telepítését, főleg, hogy a túl sűrűn telepített berendezések gyengítik egymás hatásfokát. „Ezen ismeretek birtokában a jövőben konkrét intézkedéseket valósíthatunk meg a fenntartható energiaellátás érdekében. Főleg az új városrészek számára lehetnek nagyon hasznosak az adatok” – magyarázza Maria Vassilakou polgármester-helyettes.
Ráadásul a tanulmány eredményét ősztől mindenki számára hozzáférhetővé teszik, és a napenergia-kataszterhez hasonlóan az adatokat integrálják a város digitális térképébe. Vagyis Bécs online térképén bárki megnézheti, hogy érdemes-e hőszivattyút telepítenie a telkén, vagy sem. Az osztrák főváros területén már most is 1800 geotermikus hőcserélő rendszer működik, de a talajvíz termikus felhasználása is egyre népszerűbb.
Otto Wagner felújított császári váróterme
A két évig tartó alapos előkészítésnek és rekonstrukciónak köszönhetően az Otto Wagner Hofpavillon ma éppen úgy néz ki, mint az 1899-es átadásakor: a vakítóan fehér homlokzattal sötétzöld ajtó- és ablakkeretek illetve fém részek képeznek kontrasztot. Szintén Otto Wagner eredeti tervei alapján állították helyre a Salon de Suite almazöld szőnyegét, megtisztították a faburkolatokat és tapétákat valamint néhány eredeti stukkót is feltártak.
A Hofpavillont Ferenc József császár állítólag mindössze kétszer használta ugyan, de Otto Wagner ezt csöppet sem bánta, mivel a császári váróteremmel – amely az ő ötlete volt – inkább csak fel akarta hívni magára a császári ház és a nyilvánosság figyelmét.
Otto Wagnert 1894-ben bízták meg a bécsi városi vasút, a Stadtbahn művészi kialakításával, amely nemcsak az építész munkásságának egyik csúcspontja, de állomásépületeivel, hídjaival és viaduktjaival a mai napig meghatározó eleme az osztrák főváros városképének. Ennek részeként készült el 1899-ben a császári udvar váróterme, a hietzingi Hofpavillon, amelyet a közeli Schönbrunni Kastély barokk stílusához volt kénytelen igazítani az építész.
A monarchia felbomlása után a pavilon sokáig szobrászműhelyként funkcionált, majd 1957-ben bérbe adták a 2. világháborút erősen megszenvedő épületet. Az Osztrák Társadalmi és Gazdasági Múzeum kiállítóhelye lett, 1987-ben pedig a Bécsi Városi Múzeumokhoz került. Az épületet 1987-89 között Adolf Krischanitz vezetésével felújították ugyan, de a 110 év időjárása annyira megtépázta a külsejét, hogy 2011-ben végül bezárták. A 2012-től 2014-ig zajló restauráció során végig szorosan együttműködtek az osztrák műemlékvédelmi hivatallal, a felújítás teljes költségét – 1,8 millió eurót – Bécs városa állta.
A felújított Hofpavillont 2014. június 21-22-én, 10 és 18 óra között ingyenesen nézhette meg a nagyközönség, ezt követően pedig szombatonként és vasárnaponként látogatható az épület. Jó hír, hogy minden hónap első vasárnapján továbbra sem kell fizetni a belépésért.
Hauptbahnhof
Decembertől Bécs új pályaudvarán, a Hauptbahnhofon is megállnak a budapesti vonatok, ráadásul a menetidő is rövidül. A repteret is bevonják a távolsági közlekedésbe.
2014. december 14-től, az új vasúti menetrend életbe lépésével már Bécs új pályaudvarán, a Hauptbahnhofon is megállnak a délre, északra és keletre tartó, illetve innen érkező távolsági vonatok – vagyis a Budapestről illetve Budapestre érkező járatok is. A plusz megállótól számítva 2 óra 37 percre csökken a két főváros közti menetidő, ráadásul irányonként két-két további EC-szerelvényt is forgalomba állítanak.
A másik újítás, hogy – most először – a schwechati repteret is bekapcsolják a távolsági vonatközlekedésbe: a Linzből St. Pöltenen és a bécsi Hauptbahnofon át a reptérre közlekedő vonattal 1 óra 47 perc alatt lehet kijutni a schwechati légi kikötőbe. A vonalon kétóránként közlekednek majd az ICE-szerelvények.
A jelenleg részben üzemelő pályaudvar 2015 decemberétől látja majd el teljes egészében a neki szánt szerepet. Innentől kezdve az osztrák vasúttársaság, az ÖBB a Hauptbahnhof Wien és a Wien Meidling pályaudvar alkotta rendszeren keresztül bonyolítja le a teljes Bécsbe irányuló illetve Bécsből induló távolsági vasútközlekedést. Noha a két pályaudvar az üzemeltetés szempontjából egy egységnek számít majd, a vonatok mindkét állomáson megállnak. Az utasok számára rövidebb menetidőt, kényelmesebb és több átszállási lehetőséget jelent az új szisztéma.
„A Hauptbahnof Wien egyike az ország legnagyobb infrastruktúra-projektjeinek. Teljes üzemben naponta 1100 járat áll majd meg itt. A Hauptbahnhof az utazás legkörnyezetkímélőbb formáját viszi egészen közel az emberekhez” – mondja Doris Bures közlekedésért, innovációért és technológiáért felelős miniszter. A Hauptbahnhof építési költségei egymilliárd euróra rúgnak és további hárommilliárd euró járulékos befektetéssel számolnak a környéken megvalósuló új városrésznek köszönhetően. Magát a pályaudvart 2010-ben kezdték építeni, a munkák várhatóan 2015-ben fejeződnek be.