Széchenyihez hasonlóan korának hídembere volt.
A Trianon után magyar kisebbségi sorsba kényszerült csehszlovákiai magyarság egykori politikai-szellemi vezetője, a csehszlovákiai politikai börtönöket megjárt gróf Esterházy János emlékére rendeztek konferenciát szerdán Szombathelyen, az Őrvidék Házban.
A rendezvényt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Rákóczi Szövetség Vas megyei szervezete, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium közösen szervezte.
Fotó: szombathely.hu
Hende Csaba (Fidesz), Szombathely országgyűlési képviselője a konferencia résztvevőit köszöntő levelében kiemelte: Esterházy János meggyőződéses hívő volt egy olyan korban, amikor Európa hitetlenné, cinikussá, önérdekűvé vált. Akkor tudott becsületes ember maradni, amikor becsületesen élni egyre több ember számára szinte naiv maradiságnak számított.
Hozzátette, Esterházy János szellemisége, erkölcsi magatartása, mélységes emberszeretete irányt mutatott saját korában a felvidéki magyarságnak és például szolgálhat ma is mindenki számára.
Esterházy János (Nyitraújlak, 1901 - Mirov, 1957) felvidéki keresztény politikusként a Trianon után magyar kisebbségi sorsba kényszerült csehszlovákiai magyarság politikai-szellemi vezetője volt.
A második világháború után letartóztatták, megjárta a szovjet GULAG poklát és a csehszlovákiai politikai börtönöket, kínszenvedése a fogságban ért véget.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntő beszédében hangsúlyozta: Esterházy János - Széchenyi Istvánhoz hasonlóan - korának hídembere volt, példaértékű vezetője a felvidéki magyar közösségeknek a legnehezebb időkben.
A konferencián a témában jártas közép-európai kutatók, az Esterházy János szülőföldjén, Zoborvidéken tevékenykedő értékmentők és a gróf egykori rabtársai szólaltak fel. Három szekcióban kilenc előadó emlékezett a mártírsorsú grófra és szólt a felvidéki magyarságról.