Hirdetés


Sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit - interjú Csukás Istvánnal

2016.04.02

Az író-költő április 2-án lett 80 éves.

Hirdetés

"Boldog és elégedett ember vagyok, mert egész életemben azt csináltam, amit szerettem, és ez nagyon nagy dolog" - vallott életéről és munkásságáról Csukás István Kossuth-díjas költő, író, aki szombaton ünnepli 80. születésnapját.

"Életem közepe felé beszabadultam egy csodálatos birodalomba, a gyerekirodalomba, ami nekem máig tartó örömöt, élményt, vidámságot, mosolygást és a gyerekek mellett mindenki szeretetét hozta. Ennél többet nem is lehet kívánni" - mondta az MTI-nek adott interjújában az író, aki többek közt olyan, generációk kedvenc mesehőseit alkotta meg, mint Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a kandúr, PomPom vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász.

Csukás István úgy vélekedett, hogy míg kortársai műfordítással vagy versírással keresték kenyerüket, ő "jobb lóra tett", mert az évek során kiderült, hogy van tehetsége és érzéke ahhoz, hogy megtalálja a kapcsolatot a gyerekekkel. "Nem mindegyik író tud drámát vagy regényt írni, ahogy nem mindenki tud a gyerekekhez írni sem" - jegyezte meg.

A Kisújszálláson 1936. április 2-án született alkotó felidézte, hogy fiatal korában hegedűművésznek készült, ám mikor 17 évesen megjelentek első versei, úgy döntött, ahelyett, hogy mások műveit interpretálja, inkább saját műveket szeretne létrehozni.

Az 1960-as évek végén, Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, amit soha nem bánt meg. "A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban" - fűzte hozzá. Véleménye szerint ez azért van, mert a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják.

Az évek alatt sokat változott a világ, ahogy a gyerekek szokásai is, ennek ellenére Csukás István úgy véli, a mese örök, "hiszen a közönsége is örök". "Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet" - hangsúlyozta. 

Arra azonban mindig odafigyelt, hogy hogyan változik például a nyelv, a gyerekek szókincse, ezért gyakran megy közéjük és fülel, igyekszik elsajátítani a hallottakat, amelyeket gyakran épít be írásaiba. "A gyerekek nyelvteremtő zsenik is, hiszen remek szavakat találnak ki, szabadon garázdálkodnak a nyelvvel, kettévágják, kifordítják, visszafele olvassák, és én is erre biztatom őket" - mondta.

A több mint negyven éve töretlen népszerűségnek örvendő művész azt mondja, a siker titka, hogy sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit.

Hangsúlyozta, hogy a gyerekirodalmat a felnőtt irodalommal pontosan egyenértékűnek tartja, de sérelmezte, hogy ma az irodalmi közvélemény nem ismeri el megfelelő módon ezt a műfajt. Mint mondta, a gyerekirodalom rangja nincs a helyén, és amíg ez így van, addig megfelelő támogatásokat sem fog kapni. Úgy vélte, hogy bár fontos támogatni a felnőtteknek szóló magyar filmek elkészülését, de legalább ilyen jelentőségű, hogy minőségi gyerekfilmek is készüljenek.

Felidézte, hogy pályája elején évente 10 játékfilmet is forgattak a számtalan báb-, animációs és rajzfilm mellett, ma azonban tíz év alatt szinte egy se forog, pedig a gyerekeken nem lenne szabad spórolni. "A jövő itt van mellettünk, körülbelül egy méter magasságban" - mondta, utalva arra, hogy a gyerekek művelésébe fektetett pénz térülhet meg igazán. 

Csukás István írt játék-, rajz- és gyurmafilmet, hangjátékot, színdarabot és gyerekoperát is, amelyet 2014-ben Szökevény csillagok címmel mutattak be a Szegedi Nemzeti Színházban. Zala megyében általános iskola, Balatonszárszón színház viseli a nevét, 2014-ben pedig Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója Csukás István-díjat alapított gyermekdarabok elismerésére. Ez utóbbiról az író elmondta: bízik abban, hogy személye és életműve kedvet hozhat a fiatal alkotók számára minőségi gyerekdarabok megírásához. "Úgy tűnik, egyre több tehetséges író, költő kap kedvet a gyerekirodalomhoz, aminek szívből örülök. Csak biztatni tudom őket, mert ez egy nagyon izgalmas része az alkotói pályának, és nem mellékesen óriási sikereket lehet itt elérni" - fűzte hozzá.

Csukás István jelenleg több színdarabon is dolgozik, de tervei között szerepel régi meséinek folytatása is. Évente átlagosan két könyve jelenik meg.

"A boldogság, az öröm keresésének és megtalálásának költője"

Csukás István művei Jókai Mór és Petőfi Sándor alkotásaihoz hasonlóan részei a magyarok kollektív tudatának - fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pénteken a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) dísztermében, ahol a Kossuth-díjas költőt, írót 80. születésnapja alkalmából köszöntötték.

Noha a szélesebb közönség meseíróként ismeri Csukás Istvánt, lírája a 20. századi magyar költészet egyik kimagasló teljesítménye - fűzte hozzá Szentmártoni János. Kiemelte: Csukás István sikereinek egyik titka, hogy mélységes ismerője a gyermeki léleknek.

E. Csorba Csilla főigazgató a PIM nevében beszédében úgy fogalmazott, Csukás István mindig jobbra, többre vágyó gyermek, mégis felelős gondolkodó maradt.

Csukás István Kosztolányi Dezsőhöz hasonlóan a boldogság, az öröm keresésének és megtalálásának költője - mondta méltatásában Pomogáts Béla irodalomtörténész. Hozzáfűzte: Csukás István művei segítenek elviselni az emberiség, a nemzet és saját sorsunk nehézségeit.

Semmiféle különbség nincs az úgynevezett gyerekeknek szóló művészet és a felnőttirodalom között, mindkettőnek ugyanazon minőségi szempontok alapján kell elbírálás alá esnie - hangsúlyozta Csukás István, akivel az esten Farkas László kritikus, irodalomtörténész beszélgetett.

Az ünnepelt felidézte, hogy gyermekként önmagában a szavak varázsa, játéka elég volt ahhoz, hogy minden kezébe kerülő művet elolvasson, függetlenül attól, értette-e az adott könyvet. 18 éves korában jelentek meg első versei, elmondása szerint amikor először látta saját írásait nyomtatásban, "minden eldőlt", és tudatosan kezdett el készülni a költői pályára.

Fotó: Balogh Zoltán (1-2. kép), Bruzák Noémi (3. kép)

IrodalomCsukás István