Ezen kívül mi vagyunk a kontinensen a legkövérebbek és az öngyilkosságra leginkább hajlamosak.
Mindez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság közös 2014-es európai egészségügyi körképében jelent meg – számol be róla a Vs.hu.
A tavalyi, nagyon rossz összképhez viszonyítva a vizsgált adatok többségében nem történt pozitív változás, de bizonyos számok rosszabbak az egy évvel korábbinál.
Röviden összefoglalva a hazai állapotokat: egészségtelenül élünk, betegek vagyunk, a betegségekbe szükségtelenül gyakran halunk bele.
Magyarországon sokan halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben, rákban és magas az öngyilkosságok száma is.
Prugberger László beteget vizsgál a Váci Mihály utcai háziorvosi rendelőben
Fotó: MTI, Czika László
Az infarktus és a szívkoszorúér-betegségek EU-átlaga 100 ezer lakosból 285+157 fő (férfi+nő), Magyarországon 507+335. Ugyanez a stroke-ra vonatkozóan: az EU-ban 144+117, hazánkban 196+140.
Miután valaki kórházba kerül, Magyarországon kétszer nagyobb eséllyel hal meg egy hónapon belül, mint Dániában vagy Svédországban.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent a heveny infarktus miatti egy órán belüli halálozások száma, de többen halnak meg koszorúér-betegségekben.
Rákban, ezen belül tüdő- és vastagbélrákban Európa-szerte hazánkban halnak meg a legtöbben. Ez az adat tavaly óta romlott, de a helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy az elmúlt húsz évben az OEP által a daganatos betegségek kezelésére fordított összegek megduplázása ellenére nem változtak pozitív irányba a rákhalálozási statisztikák.
Az elmúlt 25 évben jelentősen, a felére csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon, de ez a szám is rendkívül magas, csak Litvánia előz meg minket.
Rengeteg gyógyszert szedünk: a lakosságszám arányában Németország után nálunk szedik a legtöbb vérnyomáscsökkentőt, az átlagnál több cukorbetegségre való szert váltunk ki, de csupán feleannyi antidepresszánst.
Mindez az életmódunk eredménye: Magyarországon minden harmadik-negyedik ember naponta dohányzik, sok alkoholt iszunk, és az uniós átlagnál nagyobb légszennyezettséget kénytelenek elviselni a városban élők, a gyerekeknél és a felnőtteknél is elmondható, hogy vezetjük a kövérségi „toplistát”.
Magyarországon 1000 lakosra több mint 3 orvos jut. Ez valamivel az uniós átlag alatt van, de több, mint mondjuk az Egyesült Királyságban vagy Belgiumban.
Nálunk évente átlagosan 12 orvos–beteg-találkozó jut mindenkire; az uniós átlag 6.
Németország, Ausztria és Litvánia után nálunk van a legtöbb kórházi ágy, mi töltjük a második leghosszabb időt kórházban: mindent összevetve évi átlagban 9 és fél napot.
A modern képalkotó diagnosztikai eszközök számában az utolsók vagyunk. Ám ez nem jelenti azt, hogy itt a legkevesebb a vizsgálat is, mert a CT-nél például megközelítjük az európai átlagot.
Többet költünk egészségügyre, mint egy átlagos uniós tagország, ám az összes erre fordított pénz nagyobb részét a lakosság saját zsebből, nem a társadalombiztosításon keresztül fizeti.
További részletek a Vs.hu cikkében olvashatók.