Február 25-én nyitotta meg a Narrenturmban (Őrültek tornya) a bécsi Patológiai-Anatómiai Múzeum elektropatológiai gyűjteményét.

Az elektromos áram veszélyes oldalát mutatja be ez a Narrenturmban látható kiállítás, amelynek keretén belül többek között az elektromos áram áldozatainak sérült testrészei is megtekinthetők. A kiállítás anyaga három témakört ölel fel, mégpedig áramütés okozta balesetek, villámcsapás és elektromos kisülés, amely kizárólag idegenvezetéssel tekinthető meg. A kiállítás célja felhívni az emberek figyelmét az elektromos áram óvatos használatára, ebből kifolyólag a kiállítással főként fiatalokat kívannak megszólítani a szervezők. A kiállítás megtekintése iskoláknak is ajánlott, a 2 órás bemutató alatt a legfontosabb villamos árammal kapcsolatos technikai alapismeretek és biztonsági előírások elsajátítására helyeznek hangsúlyt a szervezők. A didaktikus tartalom jobb elsajátítása érdekében filmes anyagokat és kísérleteket alkalmaznak a bemutató során.

Az elektropatológia a villamos áram és a villám okozta balesetekkel illetve megbetegedésekkel foglalkozó tudományág. Az ezen a területen úttörőnek számító bécsi orvos, Stefan Jellinek (1871-1968) próbálkozott először áramütést szenvedett emberek újjáélesztésével. 1899-ben kezdte elektropatológiai tanulmányait, emellett villámcsapás sújtotta és elektromos áram okozta baleseteket szenvedett embereket tanulmányozott. A tanulmányaiból levont következtetései alapján közölte Az elektromos áram okozta tetszhalál elméletét, amelynek lényege, hogy az áramütést szenvedett áldozatok egy része újjáéleszthető.

Jellinek 1929-től a Bécsi Egyetem Elektropatológia karán tanított. Az ő nevéhez fűződik az elektropatológia mint orvostudományi ág elismertetése és az első ilyen témát feldolgozó múzeum megalapítása 1909-ben. Ezt a kiállítást 1936-ban költöztették át az AKH (Általános Kórház) és egyben a Bécsi Egyetem területére. Zsidó származása miatt 1936-ban el kellett hagynia az országot, ahonnan Nagybritanniába menekült, azonban 1945-ben visszakapta gyűjteményét.

Ezt a gyűjteményt az Elektropatológiai Múzeum az 1980-as évekig Bécs 16. kerületében szemléltette, amiután a kiállítási anyagot több múzeumra osztották szét, ahol az érdeklődők a háztartásban vagy a munkahelyen előforduló halálos balesetekről illetve a villámcsapás veszélyes következményeiről láthattak kiállítást. Ezekben a múzeumokban nemcsak az elektromos áram hatását lehetett megfigyelni a különböző kiállított technikai eszközökön, hanem a kiállításon az elektromos áram okozta sérüléseket preparátumok segítségével is hitelesen demonstrálták. Ezek a hatásos állati és emberi eredetű formalinban tárolt preparátumok ismét egy helyen, a bécsi Patológiai-Anatómiai Múzeumban tekinthetők meg a Narrenturm épületében.

A gyűjteménynek helyet adó Narrenturm Bécs egyik kör alakú, 226 éves nevezetessége, amelyet II. József császár 1783-ban alakíttatott át elmegyógyintézetté. Az „Őrültek tornya” volt az első orvosi intézmény, amely kizárólag elmebetegek kezelésére szolgált. Ezt a funkcióját 1870-ig töltötte be, ami után 50 évig üresen állt, majd 1920-tól nővérek és orvosok szolgálati lakásaként szolgált. 1971 novemberétől ad szállást a Patológiai-Anatómiai Országos Múzeumnak. Jelenleg a Narrenturm világszerte az elektropatológia egyik legjelentősebb múzeuma, amely egyben orvostörténeti és építészeti szempontból is kiemelkedő alkotás.

Nyitva tartás:
Szerda 15-18 óra
Csütörtök 8-11 óra
Szombat 10-13 óra
Ünnepnapokon zárva
 

Forrás: Compress