A közel nulla energiaigényű családi ház építési költsége Németországban mindössze 5 százalékkal több mint a hagyományosé, Magyarországon a többlet még 10 százalék - közölte az Óbuda Group mérnök-tanácsadó az MTI-vel.
A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.
Immár magyar jogszabály is rögzíti: 2020. december 31-ét követően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség - az épület becsült élettartama alatt - megtérüljön. Másképpen fogalmazva: a lehető legkisebb ráfordítással kell a lehető legnagyobb energiamegtakarítást elérni.
Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát - megújuló energiaforrásból - az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.
Az energiatakarékos épületekre való átállás fokozatos lesz.
Első lépésben a jövő év első napjától szigorodnak az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások, amennyiben a projekt közpénzekből finanszírozott. Ebbe a körbe tartoznak a hazai vagy uniós pályázati forrásokból készülő épületek is.
A második lépcsőben - 2018. január 1-jétől - az előbbi követelményértékek már minden épületre kiterjednek.
A harmadik lépcsőben minden középületet - a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket - közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől.
A családi házak tehát csak a negyedik lépcsőben, 2020 végétől kerülnek sorra.