Az 1948-as „aligai honfoglalás” – Szemezgetés az elmúlt hét megyei híreiből

2015.09.27. 13:16

Nem csak Vas megyében történtek érdekes dolgok.

Új sorozatot indít lapunk, amelyben az elmúlt hét megyei híreiből gyűjtünk össze néhányat, olyanokat, amelyek az ország más részein élőknek is érdekesek lehetnek, ugyanakkor nem szerepeltek az országos sajtóban.

Az 1948-as „aligai honfoglalás”

„A pártvezérkar lejött, Rákosi Mátyás, Kádár János, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Szakasits Árpád, Rajk László kiválasztotta a neki tetsző házat, villát, természetesen a legszebbeket, a többi ingatlant eldózerolták és megszületett a terv: pártüdülőt építenek. Persze szinte titokban, nem is üdülőnek hívták, hanem aligai objektumnak. A sajtóban sem esett szó róla. Fegyveres őrök védték, a hegytetőre még légvédelmi tüzérséget, géppuskás őröket is állíttatott Rákosi, a vízen pedig folyamatos motorcsónakos őrjáratot tartottak, nehogy valaki a vízről próbálja megtámadni a pártvezetést”.

Ezt Csonka Laura történész mesélte a Sonline.hu-nak arról, hogyan is „törölte le a párt a térképről 1948-ban Balatonaligát”.

Azt már Vas Zoltánnétól idézte a lap, hogy: „Tejjel-mézzel folyó Kánaánnak érezték Aligát a pártkáderek. Minden szobában hűtő volt tele italokkal, déligyümölcsökkel, egy konyhai dolgozó visszaemlékezése szerint mindenki azt és annyit fogyasztott, amennyit csak akart, ételből-italból. Hekk, kenyeres, lángosos a parton és a legendás söntés, ahol jóval olcsóbb volt az alkohol, mint a boltokban, így aztán már reggeli előtt sorok álltak sörért, betankoltak otthonra is.

A pénztárban fizettek, a blokk ellenében kapták a rendelést a pultnál, aki urizált, az a pincérnek adta a blokkot, hogy az szolgálja ki. Természetesen dolláros bolt is volt, még a pártüdülő villanyszerelője (persze, ez is bizalmi állás volt) is hamarabb hozzájuthatott színes tévéhez, vagy éppen Trabanthoz, mint a „hétköznapi emberek”. A párt figyelt rájuk: Nyugatra nem mehettek, mert túl sokat tudtak...

Az üdülő nagyhatalmú vezetőjét, Kolozs Jenőt az odalátogató külföldi vendégek, Hruscsov, Castro, Brezsnyev, mind meghívta magához, de a párt sosem engedte ki, mondván: Kolozs elvtárs, magának Aligán van dolga...”

Az 1948-as „balatonaligai honfoglalás” – Szemezgetés az elmúlt hét megyei híreiből

Club Aliga, Siófok. Fotó: Sonline.hu

Kádár János a feleségével naponta kétszer sétált a parton, a kormányőrök követték, aki tréningruhát és fekete lakkcipőt viselt, az volt a kormányőrök főnöke. Kádár egy bevizesített, sarkainál megcsavart textilzsebkendőt tett a fejére nagy melegben, több fotó is fönnmaradt erről. Egy kék frottír fürdőnadrág volt az általános viselete – írta a lap.

Az 1948-as „balatonaligai honfoglalás” – Szemezgetés az elmúlt hét megyei híreiből


Fotó forrása: http://mandiner.blog.hu
 

Új lakásába lépve bombákat talált egy férfi Sirokon

Egy lakás adásvétele kapcsán történt az eset, amikor a leendő tulajdonos elkezdte kiüríteni a két éve elhunyt tulajdonos még ott maradt holmijait – számolt be az esetről a Heol.hu.

A férfi meglepő tárgyakra bukkant a kamrában: egyik nagyon hasonlított egy taposóaknához – szeg állt ki belőle, s drótokkal volt körbetekerve –, a másik olyan volt, mint egy kézigránát, de volt Molotov-koktélhoz hasonlító szerkezet, és olyan is, amire digitális időzítőnek tűnő tárgy volt felszerelve.

A lakás volt tulajdonosa 2013 késő őszén hunyt el. Az önkormányzati segély megszüntetése után fenyegetőzött, hogy felrobbantja a hivatalt, majd bűzlő tartalmú befőttesüveget dobott be a hivatal ablakán. Sok emberrel szemben ellenségesen viselkedett. Pénz hiányában vélhetően nem tudott megfelelő alapanyagokat beszerezni ahhoz, hogy komoly robbanószerkezeteket építsen

Pontosan nem tudni, hogyan, de az egyik este kiesett a társasház első emeletéről. Annyi ereje volt még, hogy a lépcsőn visszavánszorogjon az emeleti lakásához, de bejutni már nem tudott. Azt mesélik, akkor elveszthette a lakáskulcsát, s kívülről akart bemászni az ablakon, azonban megcsúszhatott és lezuhant.

 

Szemtelen vaddisznók a kertekben a Bükk több településén

„Próbálkoztunk már mindennel, volt olyan porunk, ami riasztja őket, lepermeteztük a kukoricát. Én a leveleken kipróbáltam a fáradt olajat, s még hajat is vittünk ki. Két napig füstöltünk a kert végében, az sem használt. Akkor nem jöttek csak, amikor az unokák felültek a fákra” – magyarázta a Heol.hu-nak Huszár Sándorné. Pár házra lakik tőle Fónagy Miklósné, s kicsit lejjebb Fónagy Bálintné. Ők is ugyanezt tapasztalják, éjjel, ha kimennek, látják, hogy ott vannak a disznók. Amikor lámpát visznek, némelyik nagyot horkant, aztán elszalad.

A Bükkben több település kertjeiben is több mint egy hónapja garázdálkodnak nem csak a vaddisznók hanem az őzek ésa szarvasok is. A községek lakosainál most elszakadt a cérna. A helyiek régóta szorgalmazzák, hogy a vadásztársaság lépjen végre, s gyérítse az állományt. A kérésük eddig süket fülekre talált.
 

Az áldozatok rokonai is jelentkeztek statisztának egy készülő krimibe, amely a „martfűi rémről” szól

A bűnöző az ötvenes-hatvanas években több fiatal lányt gyilkolt meg meg Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az igazi sorozatgyilkos helyett azonban egy másik férfi ült tizenegy évet a börtönben. Ezt a történetet dolgozza fel az a film, melynek forgatása hetekkel ezelőtt kezdődött – olvastuk a Szoljon.hu-n.

A statiszták közül jó néhányan ezer és ezer szállal kötődnek azokhoz a szereplőkhöz, akiknek életét most filmvászonra viszik. Például az első, martfűi áldozat testvére is részt vesz a forgatáson.

Az 1948-as „balatonaligai honfoglalás” – Szemezgetés az elmúlt hét megyei híreiből

Sopsits Árpád rendező. Fotó: Szoljon.hu

„Emlékszem, mi annak idején tényleg féltünk Öcsödön!” – mondta a lapnak Osgyánné Dezső Jusztina, szintén statiszta. – „1965-től voltam gimnazista, akkortájt gyilkoltak meg a faluban egy fiatal lányt. Mindenki erről beszélt, egyik osztálytársamat még ki is hallgatták. A forgatáson ezt a hangulatot próbálják visszaadni a színészek és mi is.”

„Én a hitelességre törekszem, az írásos dokumentációkra építek elsősorban, a bírósági, rendőrségi jegyzőkönyvekre. A történet egyszerre társadalmi, pszichológiai, politikai látlelet és egy izgalmas krimi. Ezt a műfajt nagyon szeretik az emberek. Olyan emóciókat mozgat meg remélhetően a film majd a nézőkben, mint az izgalom vagy az igazságérzet. Azt szeretném, hogy a nézők féljenek...” – árulta el Sopsits Árpád rendező.

.