Arról faggatuk a szerkesztőség tagjait, hogy hol ücsörögnek szívesen a nyári estéken a barátokkal Szombathelyen.
Kánya Dóra
A jó idő, a jó hely, a jó társaság és a jó hangulat magában hordozza a hétköznapokból való kikapcsolódás lehetőségét, ezért ahogy időm engedi, nyáron előszeretettel telepszem le egy kávézó teraszán.
Az egyetemi évek alatt sokat jártam a D-épülethez közel eső Bécsi kávézóba. Aztán a szokás a mindennapok része lett, és a mai napig szeretek egy hosszú kávé és egy gyümölcsös limonádé mellett kiülni oda.
A másik kedvelt kávézós helyem a Szimfónia, ami külsőségében biztosan, de hangulatában, remélem, kevésbé változik a mostani átépítések során.
Esti borozáshoz nagy favorit lett a Cuvée Borszaküzlet és Borbár az Uránia udvarban. Nagyon kellett már egy olyan hely Szombathelyre, ahol széles választékban lehet minőségi borokat kóstolni.
Rózsa Melinda (Rose)
Kiülős műfajban még nem találtak ki jobbat, mint a Május 1. Nagy fák, nyolcvanas évek fíling, júzerbarát árszint. Gyerek, kutya, bicikli elfér bőven.
Ha belváros, akkor nyilvánvalóan az Art Café, mert oda kiülni: facebook live, a téren jönnek-mennek az ismerősök, pörög a hírfolyam (oké, cicás videóból talán kevesebb van). Ha elég sokáig ülsz ott, úgyis arra jön mindenki, akivel beszélni akartál aznap. A Paparazzo meg az egykori Royal helyén a trendi kávézó, aminek elfelejtettem a nevét, mert egyszerűen kívül esik a világomon, nyilván ugyanígy betöltheti ezt a szerepet másoknál.
A többi kiülőssel a belvárosban az a necces, hogy autók vannak: vagy parkoló, vagy úttest van a közvetlen közelükben. Arról még folynak a kutatások, hogy a mindenkori divatnak konokul ellenszegülő, a csóró diákoknak, munkásoknak és billentyűharcosoknak (legyen az számítógépé vagy valamely hangszeré) és a város jellegzetes figuráinak második otthont adó Uránia borozó a talajszint alatti kinti rész végett tudományos értelemben kiülős helynek számít-e.
Tamasits Dorottya
Egyetemistaként az ember gyakran kénytelen az órák közötti időt kitölteni valahogyan, főleg, ha az illető bejáró is. Ilyenkor el lehet menni a könyvtárba, sétálni, harapni valamit, de különlegesebb alkalmakkor, ha rendelkezünk némi tőkével, be is ülhetünk valahová a barátokkal. Pontosabban ki, hiszen a nyár dübörög, s a melengető nap gyakran inkább a teraszra csalogat.
Soproniként elsősorban a főiskolához közeli helyeket ismerem, ezek közül pedig a kedvencem a Bécsi kávézó. Belül régies bája, ódon hangulata hívogat, kívül pedig megnyerő, hogy viszonylag félreeső hely révén nem kell fél Szombathely lakosságával megismerkednem egy kávézás alkalmával. Nem mellesleg a választék bőséges és a pénztárcánkba sem kell túl mélyen belenyúlni, így minden tekintetben megfelel az időtöltésnek, legyen szó akár egy kávéról, akár egy alkoholos frissítőről.
Józing Antal
Fájdalommal bevallom, hogy sokkal kevesebbet ücsörgöm a szabad ég alatti asztalok mellett, mint amennyi üdvös volna, és mint amennyit valóban szeretnék. Ennek egyrészt a szűkebb pénzügyek, másrészt a bővebb munkaidőm a magyarázata.
Ha kiülök, akkor azt jellemzően a belvárosban teszem, nem annyira ideológiai megfontolásból, hanem azért, mert ott lakom.
Különösebb törzshelyem nincs. Ahogy fejem felett fejem felett múlnak el az évek, úgy leszek egyre válogatósabb. Sajnos nagyon sok, amúgy hangulatos kiülős helyet nulláznak le a pocsék borok. Most rendes vagyok, és nem nevezek meg helyeket.
A közösségi italfogyasztás favoritja számomra tavaly nyáron a Thököly utcai Sörpatika volt. Nem annyira a sör miatt, amit még nyáron is alig-alig iszom, hanem a kerthelyiség miatt. A külvilágtól négy masszív fallal elzárt területről van szó, ahol a társaságot összekötő rezonancia nem széled szét, házfalak maguk között tartják az intim hangulatot. Igaz, az idén még nem voltam ott.
Ennek oka részben az, hogy a szerkesztőség szomszédságában, az Uránia udvarban megnyílt a Cuvée borbár. Azt nem mondhatom, hogy az aszfaltjárdára állított asztaloktól oly felemelő lenne a kilátás, azt sem, hogy örvendeznék a számlán feltüntetett végösszegeknek, de a borok tényleg jók, én meg igyekszem mérsékelt lenni.
Ha nagyritkán étterembe megyünk, az nyáron leginkább a Kispityer. Az ételeket jól kiegészíti a hátsó udvar átriumszerű beülős szekciójával.