A körmendi mellett ezúttal a vasszécsenyi bicikliút is képbe került.
"Az előző uniós pénzosztási ciklus zárónapja 2015. december 31. volt. Ez volt az a nap, amire az összes, 2007 után kapott uniós forrást el kellett költeni, a beruházásokat át kellett adni. Sok pályázatot csupán néhány hónappal a ciklus vége előtt írtak ki. Ilyenek voltak a kerékpárutakra kiírt pályázatok is. A szűk határidőnek meg is lett az eredménye: szinte az összes bringaútra elköltött pénzt a nyílt verseny teljes mellőzésével osztották ki az önkormányzatok. Több esetben ráadásul kiugróan drága utakat építettek, a 350 fős Tákos például 187 millió forintos kilométeráron kapott új bringautat. Találtunk olyan utat is, amelynek bár kilométere 108 millió forintba került, kiegyenesíteni azt valamiért mégsem sikerült."
Ezt írja az az rtlklub.hu-n megjelent cikk, amelynek összefoglalója híradós anyagként szerepelt a csatorna műsorán a napokban.
A videóban elsőként a - korábban már lapunk által is bemutatott - körmendi bicikliútról van szó, amely 278 milióba került, és a riporter megfogalmazása szerint "inkább hasonlít egy hullámvasúthoz, mint profi kerékpárúthoz".
Az anyag felidézi: az önkormányzatok tavaly kaptak több mint 7 milliárd forintuniós támogatást kerékpárutak építésére. Ebből készült a körmendi is.
És a vasszécsenyi, amely a körmendihez hasonlatos. Ez kilométerenként 108 millió forintba került. A tévé kereste az önkormányzatot és a kivitelező céget is, hogy feltehesse a kérdéseit, de nem reagáltak a megkeresésre - hangzott el a tudósításban.
Egyébként a körmendi és a vasszécsenyi kerékpárutat is ugyanaz a cég építette. A körmendi "hullámvasúttal" kapcsolatban a riporterek találtak a történetben egy újabb érdekes szálat, miután átnézték a társaság tulajdonosi viszonyait. (A további részleteket tartalmazó teljes cikk itt érhető el.)
Mivel a fent emített több mint 7 miliárd forint közpénz, a kerékpárutak kivitelezésére közbeszerzéseken kellett az önkormányzatoknak céget keresniük. Csakhogy - hívta fel a figyelmet a tudósítás - 6 milliárd 925 millió forintot nem olyan pályázaton ítélték oda, amelyre bármelyik cég jelentkezhetett, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázaton, így elég volt három, az önkormányzatok által kiválasztott társaságot meghívniuk a közeszerzésekre.
Ez a Transparency International szerint nagy korrupciós kockázatot jelent és a versenyt is kizárja.