20 éve írták: szemezgetés a Vas megyei sajtóból (1994. április)

Szombathelyen privatizálják a Korrgépet, horogkeresztes pólót árulnak a Fő téren.  Zajlik a választási kampány.

A híreket a Magyar Távirati Iroda (MTI) archívumából válogattuk.

1994. április 2.
Tűz az ÁB-Aegon Észak-Dunántúli Igazgatóságán
Szombat hajnalban tűz pusztított az ÁB-Aegon Észak-Dunántúli Igazgatóságának székházában Szombathelyen. Az öt megyére kiterjedő biztosítási központban, az első rendőrségi megállapítások szerint betörést követően keletkezett a tűz. A tavalyelőtt épített, mintegy 60 millió forintba került reprezentatív irodaházban a pénzügyi és számviteli osztály irodája égett ki az első emeleten, s a nagy hőhatás miatt megrongálódott a födémszerkezet is. A kár meghaladja az ötmillió forintot. A számítógépközpont nem sérült meg.

1994. április 5
Nyelvoktatási konferencia Szombathelyen
A kinyílt határok következtében elérhető közelségbe kerültek a népek, nemzetek egymással. A kapcsolatok alakításához azonban nívós anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készség szükséges, amit csak hatékony oktatással lehet megteremteni - hangzott el a kedden Szombathelyen megnyílt Országos Nyelvoktatási Konferencián. Az elképzelés megvalósításához a szakemberek helyi tantervet, önálló kezdeményezést, színvonalas tankönyveket, valamint pontos követelményrendszer megfogalmazását tartják a legfontosabb teendőnek. Az immár negyedik alkalommal kezdeményezett tanácskozáson a hazai általános és középiskolai nyelvtanárok és óvodában oktatók mellett cseh, szlovák és osztrák szakemberek is részt vettek.     A tanácskozáson elhangzott: az állami nyelvoktatás nagy gondja a pedagógushiány, a kevés óraszám. Változás a hamarosan életbe lépő nemzeti alaptantervtől várható. A tankönyveket is sok bírálat érte: mivel drágák é sok köztük a külföldről átvett kiadvány, amely anyanyelvi oktatási anyagként íródott, s így nem a legmegfelelőbb az adott idegen nyelv oktatásához.  A TIT, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet, a Kelet-Európai Számítógéppel Segített Nyelvoktatási Központ, az Észak-Dunántúli Orosztanári Egyesület és szombathelyi Tanárképző Főiskola által szervezett műhely-jellegű háromnapos konferencián a résztvevők német, angol, horvát és orosz szekciókban cserélnek véleményt, számolnak be tapasztalataikról, és keresik az eredményesebb szakmai munka kialakításához szükséges módszereket.

1994. április 6.
Szombathelyi Korrgép – privatizáció
Befejeződött a privatizáció a Munkavállalói Részvényprogram Keretében a szombathelyi Korrgépnél, az egykori Élgépnél, amely az ország egyik legnagyobb élelmiszergépgyártó vállalata volt - tájékoztatta szerdán az MTI munkatársát Németh Tamás ügyvezető igazgató.  A mai vállalkozás elődje a keleti piacok összeomlása és a belső piac fizetésképtelensége miatt a 80-as évek végére elveszítette megrendelőit, s nem kerülhette el a leépítést. Emiatt 800-as létszámának mintegy kétharmadától meg kellett válnia.  A privatizációs folyamatok során régi partnerük, a német Thies cég anyagi segítségével álltak talpra. A német partner jelenleg a tulajdon 30 százalékával rendelkezik, az MRK részesedése 51 százalék, az önkormányzaté 10 százalék, míg a maradékon kisebb cégek osztoznak. A szombathelyi vállalat termelőkapacitását ezután felerészben textilipari festőgépek és berendezések kötik le a németországi gyár bérmunkájaként, 30 százalékban hús-, és sajtipari gépeket állítanak elő orosz és kazah piacra, továbbá tejipari- és anyagmozgató berendezéseket belföldi felhasználásra. Az idén mintegy 325 millió forintos árbevételre számítanak, amiből az export 260 millióval részesedik.

1994. április 6.
Fegyverhasználat gépkocsitolvaj ellen
Fegyverét használta kedden a késő esti órákban egy szolgálatban lévő rendőr Szentgotthárdon, mivel ismeretlen tettes a rendőri felszólítás ellenére el akart hajtani egy körözött személygépkocsival - közölte szerdán a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.     Az ügy előzménye: március 24-én a délelőtti órákban ellopták egy helyi lakos Opel Ascona típusú személygépkocsiját. A tulajdonos a gépjárművet április 5-én Szentgotthárdon megtalálta és bejelentette az ottani rendőrsön. Az intézkedő rendőr ezt követőena helyszínre ment. A gépkocsiban ülő férfi ezt észlelve megpróbált elhajtani. A rendőr felszólítására sem állt meg, sőt el akarta ütni, így az kénytelen volt a kocsi egyik kerekébe lőni. A gépkocsivezető nem sérült meg, elmenekült a helyszínről. A rendőrségi vizsgálat megállapította: a fegyverhasználat jogszerű volt. Az ismeretlen személy felderítésére a nyomozást folytatják.

1994. április 11.    
MSZP kampánynyitó nagygyűlés Szombathelyen
A szocialisták azt szeretnék, hogy az emberek ebben az országban ne kényszerüljenek az ismételt újrakezdésre, hiszen az elmúlt négy évnek az egyik legnagyobb bűne: nem hagyta békében az embereket- hangoztatta hétfőn este Szombathelyen tartott megyei kampánynyitó nagygyűlésén Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.     A politikus szerint a mai vezetés milliókat kényszerített múltjuk megtagadásába csak azért, mert éltek és esetenként jól érezték magukat a múltban. Átiratott önéletrajzokat, s újra kontraszelekciónak vetette alá a társadalmat. Csak azok kaptak megállásokat, akik egyes személyekhez, pártokhoz lojálisak voltak. Gál szerint még egyszer nem szabad ilyen helyzetet teremteni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: amennyiben az MSZP kormányzati tényező lesz, nem kíván tisztogatni és elszámoltatni sem. A privatizációval kapcsolatban úgy fogalmazott: az esetek döntő többségében a jogsértéseket bizonyítani nem lehet, ha viszont konkrét tényekről van szó, akkor majd az illetékes hatóságok intézkednek.  A Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője úgy vélte: a választások egyik óriási tétje: össze tud-e fogni a társadalom, ugyanis olyan helyzetben van az ország, mint Münchausen báró, hogy saját hajunknál fogva kell kihúzni magunkat a gödörből. Úgy kell alkalmazkodni tehát az immár visszafordíthatatlan a változásokhoz -mondotta-, hogy az a nemzet javát szolgálja. Végül kijelentette: talán egyszer eljön az idő ebben az országban, amikor a választásoknak nem lesz ekkora tétje: akkor a voksolás nem jelent majd mást, mint apróbb korrekciókat a politikában, mert a dolgok egyébként kiszámíthatók. Az emberek pedig választásoktól és kormányoktól függetlenül is el tudják helyezni majd magukat a világban, hisz megtalálják számításukat - hangoztatta.

1994. április 15.    
Emlékezés a barokk építészet mesterére
A barokk építészet Európa-hírű mesterére, Hefele Menyhértre emlékeztek halálának 200. évfordulóján pénteken Szombathelyen.     A bicentenárium alkalmából Heckhenast János, Ybl-díjas építész méltatta a Tirolban született, és 1777-ben Szombathelyre került mester munkásságát. Emlékeztetett rá, hogy Hefele Menyhértet Szily János püspök bízta meg olyan jelentős alkotások elkészítésével, mint a vasi megyeszékhely egyik legszebb terét díszítő Papi szeminárium, a Püspöki palota, a Székesegyház és az Eölbey-ház. Az évforduló kapcsán emlékező szentmisét celebráltak, majd a püspökség, a megyei és városi önkormányzat emléktáblát avatott a szombathelyi Szent Erzsébet Ferences Plébániatemplom falán.

1994. április 19.
Hősi halottak emlékműve Szombathelyen
A II. világháború hősi halottainak, mártírjainak, valamint a diktatúra meghurcoltjainak és áldozatainak állítanak emlékművet Szombathelyen. Az In Memóriam feliratú emlékmű tervpályázatán megszületett a döntés: a képzőművészekből és építészekből álló zsűri Párkányi Péter szobrászművész alkotását fogadta el. A görög oszlop, halotti lepel és szarkofág motívumaiból álló mű alapkövét június elején helyezik el a Március 15. téren, amelyet a pályázati kiírásnak megfelelően át is alakítanak, s így megújul Szombathely egyik legfontosabb tere. A Szombathelyi Hősi Emlékmű néven tavaly bejegyzett alapítvány, és annak kuratóriuma, - miután a vasi megyeszékhelyen közterületen nincs hasonló alkotás - elhatározta; mozgósítja a város közönségét a történelem valós tényeinek megismerésére, a hagyományok tiszteletére. Ezért írtak ki pályázatot az önkormányzattal, a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztériummal, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal közösen. A szervezők - köztük a helyi Honvéd Hagyományőrző Egyesület - mintegy ötmillió forint összegyűjtését reméli közadakozásból a nemes célra.

1994. április 21.
Sírrongálás
Csütörtökre virradóan megrongáltak, összedöntöttek 40 síremléket Szombathelyen, a város központjában lévő szovjet hősi temetőben, ahol 78 katona nyugszik. A helyi polgármesteri hivatal műszaki osztályának közlése szerint a helyreállítást haladéktalanul megkezdik. A sírrongálás ügyében a rendőrség nyomoz.

1994. április 22.
Horogkeresztes pólók Szombathelyen
Horogkeresztet ábrázoló, német és angol feliratú pólókat árusítottak Szombathely Fő terén, egy szabadtéri standon - tájékoztatta pénteken az MTI tudósitóját dr. Tóth Emil, a városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. A rendőrség a színes pólókat lefoglalta, a bűncselekmény elkövetői ellen pedig eljárást kezdeményez.

1994. április 28.
Holocaust konferencia
Szombathelyről 1944 júliusában több mint 4400 zsidót deportáltak németországi haláltáborokba. Erre az 50 évvel ezelőtti tragikus eseményre emlékezve rendezett csütörtökön holocaust konferenciát a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán város önkormányzata, zsidó hitközsége, valamint a főiskola történelem tanszéke.  A főiskola díszterme erre a napra koncentrációs táborrá változott. Szöges drótok, egyenruhát és rabruhát viselő bábuk, korabeli dokumentumokat és használati tárgyakat tartalmazó vitrinek között kellett elhaladnia a konferencia résztvevőinek, akik közül sajnos sokan a valósságban is találkozhattak efféle ,,díszletekkel,, és akiknek hozzátartozói közül oly sokan nem is élték túl ezt a borzalmas drámát. színpadáról. A kiállítást és konferenciát Pusztai János főigazgató nyitotta meg. A rendezvény első felében a holocaustról, munkaszolgálatról, a zsidótörvényekről szóltak az előadások. A délután folyamán a zsidók történetével, hitéletével, hagyományaival ismerkedhetett a hallgatóság. Az 50. évforduló alkalmából június 26-án Szombathelyen gyászünnepségeket tartanak, holocaust emléknapot rendeznek, amelynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök lesz.

1994. április 30.
Kereszténydemokrata nagygyűlés Szombathelyen
A KDNP az elmúlt négy év alatt megháromszorozta taglétszámát, s az egyetlen olyan párt volt Magyarországon, amely fokozatosan növekedett. A kereszténydemokraták társadalmi súlya fokozatosan erősödik, ezért a közvélemény-kutatások eredményeiben jelzettnél sokkal nagyobb választási sikerre számítanak. Erről beszélt a KDNP szombathelyi nagygyűlésén Surján László pártelnök szombaton. A rendezvényen elsősorban Vas, Zala, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyék kereszténydemokratái és pártszimpatizánsai vettek részt. Surján szerint ha Magyarország boldogulni és továbbra is fejlődni akar, az egyetlen helyes út a kereszténydemokrata értékek követése, nem jelenthet jó alternatívát sem a szocializmus, sem a liberalizmus.     Pálos Miklós alelnök is ezt a gondolatmenetet folytatta, amikor kijelentette: nem foghatunk bele ismét egy kétes kimenetelű történelmi kísérletbe. Az MSZP ígérgetéseinek fölülve nem engedhetjük meg, hogy ismét azok jöjjenek vissza, akik a hatalmat négy évvel ezelőtt azért adták át szinte dalolva, mert nem tudtak vele mihez kezdeni, maguktól látták be, hogy kudarcot vallottak. - Azt sem szabad azonban megengedni - mondotta -, hogy Moszkva után most a tengerentúlról diktálják a magyar politikát. Az a fajta felfogás és kultúra, ami onnan napjainkban nagy sebességgel beáramlik, a keresztény múltú és jövőjű, Európába törekvő Magyarországtól testidegen. A nagygyűlés végén Surján László 12 pontban foglalta össze a KDNP programját. Ennek fő elemei: a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése a vállalkozások terheinek könnyítésével és a beruházások
ösztönzésével. Csökkenteni az adókat, de megadóztatni a felhalmozott, nem termelő vagyonokat, fellépni a korrupció és a feketegazdaság ellen. Növelni a társadalom anyagi és erkölcsi erejét, támogatni az egyházakat, bevezetni az iskolákban az erkölcstant, segíteni a hitoktatást. Felvállalni és támogatni a határainkon kívül élő magyarság jogos követeléseit.