1931. június 17-én zajlott, a kereskedelmi iskolás lányok nagy fölényével.
A gyorsírást azért hozták létre, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják. A gyorsírás írásmódjai sokban eltérnek a folyóírásétól: betűi egyszerűbbek, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz. Gáti Istvánnak a magyar gyorsírás megteremtésére vonatkozó első, 1769-es kísérlete után a tulajdonképpeni gyorsírás 1802-ben kezdődött Magyarországon.
Mint az írás története, a gyorsírás története is az elmúlt évezredek homályába vész. A legelső, név szerint ismert gyorsíró Tiro, Cicero rabszolgája volt.
A szombathelyi Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola a Batthyáni tér felől a századfordulón. Jelenleg a Zrínyi Ilona Általános Iskola működik benne
A Szombathelyi Gyorsírók Egyesülete által 1931. június 17-én szervezett versenyen 84 versenyző állt rajthoz, s 79 fő adott le sikeres dolgozatot. Legszebben szerepelt a női kereskedelmi iskola, amely 62 versenyzőt állított ki.
A szombathelyi lánygimnázium és felsőkereskedelmi iskola. (Jelenleg a Kanizsai Dorottya Gimnázium nével működik az iskola.)
A premontrei gimnázium, a reálgimnázium és a gyorsírási szempontokból szerényebb leánylíceum is elküldte növendékeit.
A Vasvármegye újságírója lelkes hangú írásban állapította meg, hogy Szombathely gyorsíró élete beláthatatlan fejlődés előtt áll.
Szombathelyi elsők
Az olvasók figyelmébe ajánlja a Berzsenyi Könyvtár Helyismereti gyűjteménye
www.bdmk.hu