A meglévő természettudományos szellemi potenciálhoz ma már megfelelő infrastruktúra párosul.
Szerdán tartotta a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a „Kíváncsi természet” – A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges program) című, TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0001 jelű projektet záró rendezvényét. Ezen a projektben dolgozó tanárok, valamint az iskola diákjain kívül részt vettek a partnerintézmények képviselői.
Már rögtön a helyszínen is látható volt, hogy a projektnek milyen eredményei vannak, hiszen a rendezvényt a könyvtár korábbi helyén tartották. Az iskolának ezt a részét immár laborok foglalják el, a könyvtár új helyet kapott, de természetesen – ahogy azt Baranyai József laborvezető később megfogalmazta - a falak ereje nem a kövekben van, és bármilyen modern eszközök vannak is az új helyiségekben, ezek „csak” lehetőségeket jelentenek.
Az viszont kétségtelen, hogy a Bolyai, valamint a projektben részt vevő tizenegy parnerintézmény élni tudott ezekkel a lehetőségekkel.
Elsőként Károly Frigyes, a Bolyai nyáron nyugdíjba vonult igazgatója mondta el gondolatait, hiszen a pályázat elkészítése, valamint a projekt megvalósításának nagy része az ő igazgatóságának idejére esett.
Felidézte: három évvel ezelőtt nyújtotta be az intézmény a később nyertes pályázatot. A később szó használata nem véletlen, hiszen először tartaléklistára került az anyag, mivel olyan sok intézmény pályázott a rendelkezésre álló forrásra, hogy több, egyébként színvonalas pályázat nem kaphatott támogatást. Majdnem két évvel ezelőtt, nem sokkal a karácsonyi ünnepek előtt viszont egy levél arról értesítette az iskolát, hogy zöld utat kapott a pályázat.
Károly Frigyes a projekt elmúlt húsz hónapjának eredményeit három csoportba osztotta.
Először is jelentős infrastruktúra-fejlesztés valósult meg a Bolyaiban, új természettudományos laborokkal, új könyvtárral és rajz „részleggel” gazdagodott az iskola. Ahogy az egykori igazgató fogalmazott, a Bolyaiban meglévő természettudományos szellemi potenciálhoz ma már megfelelő infrastruktúra párosul.
A Bolyai utcai bejáratnál helyett kapott óriásplakáton a projekt során készült fotókból válogattak.
Másodsorban a projekt pezsgő természettudományos tevékenységet eredményezett az intézményben. Végül pedig a partneriskolákból érkezett, „fehér köpenyes, csillogó szemű kisdiákok” gyarapíthatták természettudományos ismereteiket a laborokban.
Az elmúlt húsz hónapban sikerült átadni valamit a természettudományok szeretetéből és fontosságából a Bolyaiba és Vas megye további tizenegy iskolájába járó diákoknak – mondta Károly Frigyes, aki hozzátette, bízik abban, hogy az intézmények közötti szakmai együttműködés a továbbiakban is megmarad.
Baranyai József a szakmai megvalósításról beszélt. Hangsúlyozta, a laborban a molekuláris biológia legújabb módszereit alkalmazhatják a diákok, ennek köszönhetően probléma alapú gondolkodásra, kutatásra serkentik őket a tanárok, hiszen nem csak a látott jelenségeket kell leírniuk, hanem saját maguknak kell felfedezniük például azt, hogy a szén-dioxid miért nehezebb a levegőnél.
A laborvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a természettudományos tantárgyakat nem lehet önállóan alkalmazni, hiszen egy-egy probléma megoldásához sok esetben szükség van fizikai, biológiai vagy éppen földrajzi ismeretekre is.
A diákok mindezek következtében „játszva”, kreativitásukat használva tanulnak.
Baranyai József a folytatásról szólva elmondta, hogy jó lenne, ha a projekt fenntartási időszakában, illetve azon túl is lenne forrás például a fogyó anyagokra (ilyenek a vegyszerek). Ehhez további állami támogatások szükségesek, de folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket.
Papp Tibor, a Bolyai igazgatója, projektmenedzser kiemelte, hogy a laborokban halmozottan hátrányos helyzetű, illetve az akadálymentesített környezetnek köszönhetően pedig kerekesszékes diákok is kísérletezhettek, akik a szó szoros értelmében életükben először használtak mikroszkópot.