A Katona József Színház vendégjátéka.

Helyszín: MMIK Színházterem (Szombathely, Ady tér 5.)

Kezdés: 19:00

Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e Ivanov elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?

Szereposztás:
IVANOV: Fekete Ernő
ANNA PETROVNA: Tóth Ildikó m.v./ Ónodi Eszter
ZINADIA: Csoma Judit m.v./ Molnár Erika m.v.
LEBEGYEV: Bezerédi Zoltán
SZÁSA: Jordán Adél
SABELSZKIJ GRÓF: Máté Gábor
LVOV: Rajkai Zoltán
BABAKINA: Szirtes Ági
BORKIN, ispán: Nagy Ervin
KOSZIH, a kártyás: Bán János
AVDOTYA NAZAROVNA: Olsavszky Éva
JEGORUSKA: Kun Vimos/ Elek Ferenc
GAVRILA, inas: Vajdai Vilmos
PJOTR, inas: Morvay Imre
1. vendég: Czakó Klára
2. vendég: Mészáros Béla
továbbá: Pelsőczy Réka, Keresztes Tamás, Nemes Szabina m.v., Pálmai Anna, Erős Csaba m.v., Dankó István,

Zenész: Horváth Eszter m.v.
Díszlet: Khell Zsolt m.v.
Jelmez: Szakács Györgyi m.v.
Világítástervező: Bányai Tamás m.v.
Zene: Kovács Márton m.v.
Dramaturg: Fodor Géza, Gáspár Ildikó m.v.

Rendező: Ascher Tamás

Részletek az előadás külföldi kritikáiból

A magyar Katona József Színház nagyszerű Ivanov előadása bebizonyítja, hogy Csehovban, ha jól játsszák, minden benne van: legyen az nevetséges vagy komoly, érzelmekkel teli vagy szexi, diszkrét vagy ha épp úgy adódik, meztelen. Az ő szavaival élve: „A színpadon minden legyen éppolyan bonyolult és ugyanakkor éppolyan egyszerű, mint az életben.” Ascher Tamás életszagú, eleven rendezésében – amely a történetet a szocialista Magyarország nyomasztó, komor világába helyezi, ahol fakó, sárga betonfalak veszik körül a cigarettaszagú, tüzes femme fatale-okat – vad és nyers szellem váltja fel az oly sok Csehov előadásra jellemző vérszegénységet. A nevetések (amelyekből bőven akad) észrevétlenül törnek elő a sivárságból. Felejtsük el a vidéki életképeket, amelyekben unatkozó kiváltságosok nosztalgiáznak terebélyes fák között. Ez jóval keményebb dolog – ez Csehov Beckett módra. (Jason Zinoman, The New York Times)

Ascher új olvasatában a darab egyfajta mocskos bohózattá válik. Különös élénkséget és erőt adnak az előadásnak a sűrű és vészjósló komikus elemek, amelyek az előadás többi, drámai elemével párosulva a csodálatos a színpadi hatások egész arzenálját produkálják. De nehogy „olcsó” előadásra gondoljanak; a rendező pontosan vezeti, és tökéletes ízléssel tartja kézben az előadást, gondosan elemzi a darabot. Mindez azt eredményezi, hogy a néző tökéletesen megérti Ivanovot, akinek kisszerű, hitvány, kapzsi, jelentéktelen emberek között kell élnie. Ehhez jön még a társulat bámulatos, bravúros, ugyanakkor pontos és mértéktartó játéka. Hadd említsem legalább Fekete Ernőt, Ivanov és Jordán Adélt, Szása szerepében. Az előadás végén zúg a taps; sokszor visszatapsolják a színészeket. (Osvaldo Guerrieri, La Stampa)

Ritkán látni, hogy lelki betegségeket olyan szórakoztató módon állítsanak színpadra, mint ahogy azt a Lincoln Center Festival-on szereplő Ivanov teszi. Csehov klasszikusa a budapesti Katona József Színház előadásában magyarul látható, angol feliratokkal – de ez senkit ne riasszon el attól, hogy megnézze ennek a problematikus műnek a valaha született egyik leggazdagabb értelmezését. (… ) De ezt a sokat utazott előadást olyan tökéllyel játsszák, hogy még a leglényegtelenebb szereplők is hatást gyakorolnak ránk. (Nagy Ervin Ivanov túláradó intézőjének szerepében egészen nagyszerű.) A remek társulat és a lendületes rendezés gazdag, élénk kelet-európai életet lehel ebbe a ritkán játszott darabba. (Frank Scheck, New York Post)