A múlt hónap végén röppent fel a hír, hogy a kormány több nagy értékű PPP-beruházást is felülvizsgál. Megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, mi várható a két nagy szombathelyi beruházás esetében.
A bejelentés
„A magánszféra és az állam együttműködésében létrejött beruházások (ppp) hosszú távon háromezer milliárd forint állami elkötelezettséget jelentenek, és ennek az összegnek a mérséklése érdekében 100 projektet áttekintenek” – ezt a bejelentést tette március végén Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt állami szerződéseket és támogatási szerződéseket vizsgáló államtitkára.
A sajtótájékoztatón akkor konkrétumként a Művészetek Palotája, illetve az M5-ös és az M6-os autópálya lett megnevezve, mint olyan nagy PPP-beruházások, melyeket felül akarnak vizsgálni és - ha lehet - kiváltani. De államtitkár szavaiból egyértelműen kiderült, a lista ennél sokkal hosszabb: mintegy 100 projektet szeretnének áttekinteni.
Mi az a PPP?
A PPP, azaz Public Private Partnership lényege a köz- és magánszféra olyan együttműködése, ahol az állam valamely közfeladathoz (út, iskola, sportcsarnok stb.) kapcsolódó építési, működtetési és finanszírozási feladatokat a megszokottnál nagyobb mértékben a magánszektorra bízza. A szerződések jellemzően 20-30 évre szólnak. Az állam így úgy tud létesítményekhez jutni, hogy nincs rá pénze; jelentős költségektől mentesül, viszont elkötelezi magát hosszú távra. A magánszektor számára a PPP biztos megrendelést és előre megállapított árbevételt jelent ugyanerre az időre.
Magyarországon az előző kormány alatt PPP-konstrukcióban épült 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön, a Művészetek Palotája és a Berlini Collegium Hungaricum is.
A költségvetést háromezer milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek.
Szombathely két nagy PPP-projektje
Szombathelyen két nagyobb beruházás épült PPP-ben: az új börtön és a Savaria Egyetemi Központ forrásközpontja.
Az 1,4 milliárdba kerülő forrásközpontot
2006-ban avatták, míg a közel 10 milliárdos, 2008-ban átadott börtön PPP-konstrukciójáról már egy
2004-es írásunkban beszámoltunk.
A PPP-beruházások áttekintéséről felröppent hírek kapcsán megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy mi várható a két szombathelyi épület kapcsán.
A minisztérium Kommunikációs Főosztálya írásban kérte kérdéseinket és ugyancsak írásban válaszoltak.
A válaszok meglehetősen óvatosan fogalmaznak, azt viszont hivatalosan is megerősítették, hogy mind a börtön, mind az egyetem épülete rajta van a felülvizsgálati listán. Hogy pontosan mi fog történni velük, az egyelőre nem derül ki.
Kérdéseink és a minisztérium válaszai:
ALON: A két létesítmény rajta van-e az átvizsgálandó projektek listáján?
NFM: Igen. Minden PPP projekt felülvizsgálata párhuzamosan folyik, a szaktárca országszerte és minden ágazatot figyelembe véve mintegy 100 szerződés átvilágításán dolgozik. Az egyes beruházásokról minden esetben jogi, műszaki és pénzügyi elemzések készülnek, amelyekből együttesen szűrhető ki az adott konstrukció esetleges hibája.
Mit lehet tudni a két PPP-konstrukcióról?
A szombathelyi börtönre a műszaki adottságokban és a működtetésben is különleges szabályok vonatkoznak. A BM szakembereinek bevonásával elkészült a jogi átvilágítás dokumentuma, helyszíni ellenőrzés történt és a minisztérium megkezdte a magánbefektetőkkel való tárgyalást. A PPP börtön üzemeltetési díja többszöröse a BVOP által üzemeltetett börtönökének, ám itt az uniós normák szerinti követelmények is teljesülnek.
Az oktatási projektek sajátossága, hogy a korábbi kormányzat idején kötött szerződések egyedileg határozták meg a projektek jellemzőit, és a szakterületen belül is egyenkénti, aprólékos munkával lehet csak a szerződéses problémákat felfedni. E projekteket előzetesen nem véleményeztették a megfelelő döntéshozói szinteken, az oktatási tárca saját hatáskörben járt el ez ügyben. Így e projektek egymáshoz képest is meglepő jogi, műszaki, pénzügyi megoldásokat takarnak.
Van-e valami előzetes vélemény, elképzelés ezeknek a beruházásoknak a jelenéről és jövőjéről?
A PPP-konstrukció a legköltségesebb módja az új beruházások létrehozásának. A jelenlegi kormány ezeket a konstrukciókat meg kívánja szüntetni, és más formában (eltérő jogi, üzemeltetési konstrukcióban) kívánja tovább működtetni. Az elsődleges cél, hogy a működőképesség fenntartása kisebb költségvetési teherrel járjon együtt.