Felavatták a helyreállított kastélykápolnát és nemzeti emlékhellyé nyilvánították a Széchenyi-kastélyt.
Felavatták és felszentelték a nagycenki Széchenyi-kastély helyreállított kápolnáját szerdán, Széchenyi István születésének 225. évfordulóján.
Firtl Mátyás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője az újjászületés pillanatának és az emléknaphoz méltó eseménynek nevezte a Szent Kereszt felmagasztalására felszentelt kápolna átadását.
A képviselő kiemelte: a Széchenyi-család hitét mutatja, hogy annak idején kápolnát építtetett, a háború értelmetlen rombolását és az utána következő rendszer hitetlenségét pedig jól példázza a kápolna későbbi sorsa. Emlékeztetett arra, hogy a kápolna a második világháborúban erősen megrongálódott, az azt követő évtizedekben pedig a helyreállítás helyett raktárként, vetítőteremként is használták.
Hozzátette: A kápolna berendezéséből csupán a szószék és egy pad maradt meg, a hiányzó darabokat ezek alapján rekonstruálták.
A tavasszal kezdődött felújítási munkálatokkal az 1945 előtti állapotokat állították helyre.
Firtl Mátyás hozzátette, hogy az értékekkel való bánásmód - legyenek azok vagy szellemiek, vagy akár épített környezetünk értékei - mindig az adott kor pontos lenyomatát adják.
A helyreállított kápolnát Szalai Gábor, Nagycenk római katolikus plébánosa áldotta meg.
A kápolnaavatás előtt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja hivatalosan is kibocsátotta az évfordulóra készült Széchenyi-emlékérméket. A jegybank korábbi tájékoztatása szerint Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából 20 ezer forintos címletű ezüst emlékérme, valamint annak 2 ezer forintos címletű színesfém változata került forgalomba.
Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök, mindkettő azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.
Nemzeti emlékhellyé avatták a nagycenki Széchenyi-kastélyt: az ezt jelképező sztélét a Széchenyi István születésének 225. évfordulóján rendezett szerdai ünnepségsorozat keretében leplezték le.
Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli.
"Amikor Nagycenken fejet hajtunk, akkor a múltunknak, a jelenünknek és a jövőnek alkotó emberek előtt tisztelgünk" - fogalmazott Aczél Eszter, a Széchenyi István Emlékmúzeum vezetője az avatón. Kiemelte, hogy Széchényi Ferenc itt őrizte azt az ősgyűjteményt, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapját adta. Széchenyi István pedig birtokai egyéves jövedelmének felajánlásával letette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.