A 10-15 perces csónakázós kaland kétségtelenül látványos és egyedi, de kicsit túlárazott.
Szombat délelőtt valamivel dél előtt érkezünk a tapolcai tavasbarlang bejáratához.
A nyárias napfénynek örülünk, annak kevésbé, hogy személygépkocsiknak 260 forint/óra a parkolás a helyszínen.
Mivel fogalmunk sincs, mennyi időt töltünk majd itt, a biztonság kedvéért olcsóbb megoldást keresünk.
Találunk is, a bejárattól néhány száz méterre, egy-két utcával odébb már nem kérnek pénzt a parkolásért.
A pénztárnál gyakorlatilag nem áll előttünk senki, így pillanatok alatt hozzájutunk a meglehetősen borsos árú jegyekhez. A teljes ár jelenleg 1200 forint, és a diák sem sokkal olcsóbb (1000 forint), a részletekért és az aktualitásokért mindenképpen érdemes ellátogatni a Felvidék Nemzeti Park honlapjára.
A barlangba lépcsőkön ereszkedünk le, hogy csatlakozzunk a lent várakozók sorához.
Körülbelül fél óra, amíg elfogy előlünk a sor, addig meghallgatjuk a barlang munkatársának tájékoztatóját.
A keletkezéstörténeti és egyéb földrajzi részletekre nem térnénk ki, arra van a honlap, azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a barlang maga 250 méter hosszú, ebből 70 méter a száraz, magunk között szólva nem túl izgalmas szakasz, míg a „hajózható” hossz 180 méter.
Ahogy a helyszínen megtudjuk, mind a két szakasz megújult. Az első részen a barlang aljzatát cserélték ki, míg a csónakázós rész március 15-től új fényeket kapott.
A csónakok elvileg háromszemélyesek, de kettesével is beszállhatunk, ha úgy tartja kedvünk vagy a testsúlyunk. Ugyanis egy csónak 220 kilogrammig van hitelesítve.
A beszálláskor egy evezőt kapunk, mellyel a közepesen profik képesek is kormányozni az alkalmatosságot, a többség azért használja a kezek, sziklafalak, patakmedertől való lökődés kombinációt is.
A csónakok közötti távolság tetszőleges, vannak, akik a szemrevalóbb részeknél kiállnak a sorból egy-egy hosszabb bámészkodásra.
10-15 perces csónakázással tesszük meg a 180 méteres kört, és érkezünk vissza az indulási helyszínre, és adjuk át helyünket a következő legénységnek.
Most már sokkal hosszabb sor várakozik, mint amikor mi érkeztünk.
A földfelszínre érve megtaláljuk a mosdót is, aminek használati díja 120 forint, ami azért beleférhetne az 1200 forintba, annál is inkább, mert bár kétségkívül élmény a földalatti csónakázás, alapjáraton egy kicsit túlárazottnak tartjuk.
A tapolcai ár/érték arányt viszont jelentősen javíthatjuk, ha körbesétáljuk a közeli, szintén egyedi látványt és hangulatot hordzó Malom-tavat.