A globalizáció szellemében már két gyros-étterem is nyílott a vasi megyeszékhelyen: Egyik a Vörösmarty utcában, másik a belső Uránia udvarban. Gyors pillantást és gyors kóstolást hajtottunk végre mindkét helyen, ímhol összegezzük tapasztalatainkat.
A gyros filozófiája
Nem tudni, a sajnálatos athéni események milyen preferenciamódosulást eredményeztek a szombathelyi polgárok és a görög ízek viszonylatában. Reméljük: semmilyent. A balkáni népek nyílt lángon kreált pecsenyéi még abban a csökevényes, domesztikált, fasztfúd formában is kenterbe verik az összes vérszegény internacionális riválist, amelyekben mi ismerjük őket. Talán csak az ázsiaiak képesek megszorítani őket, ha egyáltalán.
Kedvem lenne idecitálni egy szegedi szerb étterem étel- és hangulatzamatait, vagy azt, hogyan sütött halat a görög házibácsi a szomszédos erkélyen. A tapasztalatokat megkoronázandó tavaly alkalmunk volt tanulságos helyszíni megfigyeléseket végeznünk a zabolátlan szabadtéri bosnyák borjú- és disznópergetésről, amely tevékenység arrafelé a délutáni televíziós szappanoperákat helyettesíti.
Mindezek fényében kizárt dolog, hogy a „cseppet sem mediterrán” (copyright: Lovasi András) szombathelyi belvárosban elcsócsált gyros a néven kívül komoly kapcsolatban lenne a gyökerekkel, de az illúziót is meg kell becsülni.
Ambrozia Gyrosház
A húskínálat ugyan megmarad a jól bevált egyetlen variációnál, a pörgetőn készült jellegzetes gyros-formánál, de a kiegészítőket tekintve viszonylag nagy a variációs lehetőség a zöldségek, sajtok, öntetetek terén, még sült krumpli is van, így bizonyos határokon belül azért van mód a variálásra.
Mindez elfogadható áron. Az alapgyros 430 forintba kerül, kicsinyített változata egy százassal olcsóbb. Egy becsületes adagot tartalmazó tálat – műanyag kiszerelésben - nagyjából 700 forintból úszunk meg, ami jóval olcsóbb, mint a környező éttermek árai, s akár jól is lakhatunk vele.
Az Ambrozia kékre festett belső részén néhány asztal áll, a világítás, a könnyű bútorok, a lecsupaszított környezet a gyorséttermek hangulatát hordozza. Ha az időjárás engedi, jobban járunk, ha kitelepedünk a köves udvara. Nemcsak a McDonald’s érzés tűnik el, de remekül átlátjuk a belső Uránia udvar összes történését, ami persze az esetleg többségében a zéróhoz közelít, de ez most nem fontos.
Zorba Gyros
A Zorba Gyros ugyanis még gyros-étteremnek is minimalista. Ha kategorizálni kellene: take-away. Ezt az elvivős jelleget hangsúlyozza az utcafrontra néző kiadóablak, és az, hogy magában a helyiségben sincsenek székek, csak egy apró, falra szerelt pult, amelyre lecuccolva enni lehet, ha valaki mindenáron helyben szeretné lerendezni a dolgot.
Láthatóan kevesen vannak ilyenek, amit nemcsak a mostoha körülmények indokolnak, hanem az is, hogy kétféle elvivős étek közül lehet választani. Van gyros pitában 430-ért, és van tortilla 480-ért. Ez utóbbi nem valami mexikói specialitás, hanem a gyros-alkatrészek egy palacsintaszerű tésztába becsavarva.
A Zorba Gyros mentségére legyen mondva, hogy mind a gyros, mind a tortilla ízletes. (El lehet ezeket egyáltalán rontani?) Egyébként mindkettőből létezik egy menü variáció is, amit azon az egyszerű módon kapunk, hogy az alapkajához hozzászámolunk egy üdítőt. Megspórolunk cirka 30 kemény forintot.
Máshol is van gyros
A vendéglátóhelyek hihetetlen iramú nyitása és rolólehúzása folytán könnyen elképzelhető, hogy más gyros-lelőhelyek is akadnak a városban. Az biztos, hogy például a Király utca sarkán nyílott Nagymedve Söröző ablakában a fagyi mellett többek között pitás gyrost is kínálnak 350 illetve 450 forinttért.
Ha valaki tud hasonlót, kérjük, ne kíméljenek a címekkel és a tapasztalatokkal!