Kóros munkamánia

2005.02.24. 20:27

Ártatlan, sőt tiszteletre méltó szenvedélynek tartják a munkamániát, pedig az nem más, mint súlyos és veszélyes lelki betegség, amelynek eredete gyakran a gyerekkorba nyúlik vissza. Ha napi 16 óra munka mellett a tengerpartra vágyunk, akkor minden rendben van, de ha a tengerparton is a munkán jár az eszünk, akkor próbáljuk leállítani magunkat, vagy kérjünk segítséget. Amíg nem késő.

Veszélyes betegség

Munkamánia

A japán nyelvben már külön szó, a „karosi” használatos arra az esetre, ha valaki egyszerűen belehal a hajtásba és a munkahelyi túlórákba. A becslések szerint a szigetországban évente mintegy ezer darab ilyen eset fordul elő.

Más nemzeteket is sújt a kór. Becslések szerint a holland lakosság mintegy 3 százaléka szenved az úgynevezett kikapcsolódási betegségben (leisure illness), melynek legfőbb tünete, hogy az érintett személy fizikai rosszullétet érez a hétvégeken és a szabadság alatt, mikor megpróbálja abbahagyni a munkát és pihenni egy kicsit.

Az angolszász szakirodalom „workaholic”, azaz munka-alkoholista jelzővel illeti a fentebb leírt embertípust, s mindazokat, akik kórosan sokat dolgoznak. A társadalom hajlamos akár még tiszteletre méltónak is találni a magukat a végtelen munkába hajszolókat, holott az esetek többségében nem hősökről, hanem áldozatokról van szó. A munkamánia ugyanis kényszerbetegség, amely súlyos következményekkel jár.

Kemény munka vagy munkamánia?

„A kemény munka segített újjáépíteni a világot a második világháború után, és ennek köszönhetjük a nagy felfedezéseket és találmányokat. A sokat dolgozók egy része képes valamilyen egyensúlyt tartani az életben, míg a munkamániások nem – magyarázza a különbségeket dr. Bryan Robinson, a téma egyik legismertebb tengerentúli kutatója. A szorgalmas ember a legnagyobb hajtás közepette is arról ábrándozik, hogy majd milyen jó lesz síelni, míg a munkamániás a síelés közben is a munkáján agyal.”

Ezek azok az emberek, akik kihagyják a gyerekeik iskolai szereplését, nem azért, mert dolgozniuk kellene, hanem azért, mert úgy vélik, hogy dolgozniuk kell. Ugyanezen okból kifolyólag elhanyagolják egészségüket és a társas kapcsolataikat. A munkaalkoholizmus abban is megegyezik a többi szenvedélybetegséggel, hogy az áldozatok nem veszik észre a veszélyt, csak akkor, amikor már késő, amikor valami tragédiai robban be az életükbe, például egy súlyos betegség vagy egy válás.

A munkamánia súlyosabb esetekben a lelki függés mellett konkrét tünetekben is testet ölthet. Fejfájás, gyomorfájás, emlékezetkihagyás, magas vérnyomás, szívritmuszavarok jelentkezhetnek, amelyeket gyakran kísér pánikérzés és depresszió is.

Adrenalin-függők

A sikeres „névtelen alkoholista” klubok mintájára az USA-ban már javában megszerveződtek a névtelen munka-alkoholisták klubjai, ahol a betegek hetente egyszer összejönnek terápiás célzattal. „Iszonyúan sikeres voltam a munkámban – mondja az egyik kaliforniai klub 52 éves hölgytagja. Hatékony voltam és a beosztottjaim rajongtak értem. De a munkámon kívül nem volt életem. Akkor ébredtem fel, amikor megpróbáltam párkapcsolatot kialakítani egy férfival, és nem ment, mert csak a munkára tudtam gondolni. Kitöltöttem egy munka-alkoholista kérdőívet, amely kimutatta a függésemet. Azóta arra is rájöttem, hogy az adrenalin kell nekem.”

A kutatások megerősítik a hölgy első hallásra meglepő véleményét: a munkamánia nagy részben nem más, mint az adrenalin kergetése. Megfigyelték, hogy a problémával küszködő személyek eleve olyan stresszes állásokat keresnek, ahol kiélhetik ebbéli szenvedélyüket, ha nem, akkor maguk teremtenek pörgést. Az is jellemző, hogy munkahely híján máshol élik ki a hajsza utáni vágyat. A GYES-en levő anyák elvállalják az óvodai szülői munkaközösség vezetését, a férfiak sportkört vezetnek vagy cserkészcsapatot szerveznek - ahelyett hogy a családjukkal lennének vagy elolvasnának egy jó könyvet.

A probléma sokszor a gyerekkorba nyúlik vissza

A specialisták úgy vélik, a betegség gyökerei gyakran a gyerekkori önbizalomhiányban gyökereznek, amely érzés elkíséri őket a felnőttkorba is, s amelyet így módon próbálnak kompenzálni. Ugyanez motiválja azokat, akiknél sérült család áll a háttérben, például alkoholista szülővel.

Másik gyakori gyerekkori kiváltó ok a szülők kóros maximalizmusa. Az egyénben már a gyermekkorban rögzül, hogy semmi sem elég jó, hogy semmit sem lehet rendesen befejezni, a világ egy olyan futóverseny, ahol valaki mindig odébb viszi a célt.

A segítség

A probléma megoldásának első fázisa, hogy valaki felismerje a betegségét, a második, hogy szembe is merjen nézni vele. Mivel Magyarországon - tudtunkkal - nincsenek az amerikai klubokhoz hasonló szervezetek, így célszerű már első körben pszichológushoz fordulni.

A problémát tetézi, hogy a cégek nem tesznek különbséget a szorgalmas és a munkamániás alkalmazott között. Amíg az alkohol- vagy drogfüggőket egyértelműen betegként kezelik, addig a munka-alkoholistákat általában elismerik és jutalmazzák, s ez kikövezi a későbbi tragédiához vezető utat.


(A WebMD.com nyomán)
.