Kevés olyan európai nagyváros van, amely folyamatosan képes bombasztikus képzőművészeti tárlatokkal előrukkolni. Ezekhez istentelenül sok pénz, szellemi és kapcsolati tőke szükségeltetik. Az osztrák főváros mindezekben bővelkedik, így nem csoda, hogy egymást érik a nagy nevek a kiállítótermekben.
Az Albertinában zajló
Albert Dürer-kiállítás azonban még az ilyen téren (is) agyonkényeztetett osztrákokat is lázba hozza. A plakátrengeteg még hagyján, az azonban furcsa, hogy a bécsi metrón olvasott könnyedebb magazinok címoldalán is a németalföldi festő ismert önarcképe virít.
Ezek után már nem meglepetés, hogy az Operaház mellett leledző Albertinában hosszú sorok kígyóznak a pénztárnál és a képek előtt is. Ez utóbbi a kisebb öröm: Mivel a Dürer-képek jellegzetesen aprók, a tömeg – tapasztaltuk – sajnos képes teljesen blokkolni a kilátást. Célszerű hát egy hétköznapi esős napot vagy a záróra előtti időszakot választani, ha látni is akarunk valamit.
Mert van mit. Az Albertina önmagában is jelentős Dürer-gyűjteménnyel rendelkezik, ehhez kérték kölcsön a nagy brit, amerikai, olasz, francia, portugál és spanyol múzeumokból a képeket, így mintegy 200 festmény, rajz, metszet van közszemlére téve a grandiózus kiállítás megannyi termében. Természetesen köztük van az összes „nagy mű”, mint az Ádám és Éva, a Nyúl, az Önarckép tájjal, a Nagy gyeprészlet, meg minden. Ugyanakkor Dürer félelmetes rajztehetségét a kevésbé ismert, elpottyantott vagy tanulmánynak szánt rajzain is fellelhetjük. Sőt, mivel ez utóbbiak előtt jóval kevesebben csoportosulnak, még arra is lehetőségünk van, hogy centiméterekről tanulmányozzuk a képet, ahogy azt láthatóan számos fiatal művésznövendék teszi.
Ennél jóval szellősebb a Természettörténeti Múzeumban (Naturhistorische Museum) berendezett
Ötzi-kiállítás. Aki már járt a múzeumban, az tudja, hogy feldolgozhatatlan mennyiségű ásvány, növény és állat van kiállítva az impozáns, több mint száz éve üzemelő épületben. Egy komplett termet töltenek be például a meteoritok, s kevesen tudják, hogy itt őrzik például a Willendorfi Vénuszt is. A kiállítás részletekbe nem menő megtekintése is napokat vesz igénybe, csak az elektro-mikroszkópokba való bámulással órákat lehet tölteni a mini élőlények felett.
Ebben a környezetben alakítottak ki egy nagyméretű különtermet Ötzinek, Arnold Schwarzenegger után a második legismertebb osztráknak. A kiváló állapotban megőrzött múmiát turisták találták 1991 szeptemberében a déli Alpokban. A holttest körülbelül 5300 éves lehet.
A Természettörténeti Múzeumban berendezett kiállításon nemcsak magával az ismét lefagyasztott múmiával találkozhatunk, hanem interaktív módon betekinthetünk a – legújabb tudományos álláspont szerint meggyilkolt – férfi életének és halálának minden apró mozzanatába. Az osztrák alaposság és high-tech (3D-animáció, projektorok, hologramok stb.) segedelmével bemutatják a ruházatát, a fegyvereit, a fegyvereit, a táplálékát, komplett életmódját. Videót nézhetünk elképzelt haláláról. Ha elég időt töltünk itt, s alaposan tanulmányozzuk a tudományosan elénk tálalt információkat, abban a revelációban lesz részünk, hogy belátjuk, lényegileg nem is változott oly sokat a világ a megelőző 5300 év alatt. Őseink sokkal okosabbak voltak, mint amennyire hajlamosak vagyunk hinni.
Általános információk:
Albrecht Dürer-kiállítás
Albertina, Bécs, Albertinaplatz 1
Nyitva: November 30-ig, naponta 10-től 18-ig, szerdánként 21-ig
Ötzi kultúrája kiállítás
Naturhistorische Museum, Bécs, Maria-Theresien-Platz
Nyitva: 2004. január 31-ig, naponta 9 – 18.30-ig, szerdán 21-ig, kedd: szünnap
Linkek
Albertina
Naturhistorische Museum