Hirdetés

Kréta utószezonban

2007.10.01

Sok minden szól amellett, hogy ősszel menjünk Krétára: nincs 40 fok, csak szolid 30, és a tenger is megvan 24-25. Az sem hátrány, hogy fejenként jó ötvenezerrel olcsóbban megúszhatjuk az egyhetes túrát, miközben a kulturális látnivalók ugyanott állnak. Képek, árak, tapasztalatok.

Hirdetés

Kréta két részből áll, úgymint Kelet-Kréta és Nyugat-Kréta, a sziget fővárosa, Heraklion a kettő között fekszik. Ez azért fontos, mert ha Kelet-Krétán van a szállásod, valószínű, hogy semmit sem fogsz látni a Nyugat-Krétából és viszont. Nem arról van szó persze, hogy egyáltalán nem lehet átmenni, nincsen krétai fal vagy ilyesmi, csak a turisták valamiért nem szoktak.

Kréta utószezonban


A szállásunk egy bizonyos Jorgosz által üzemeltetett, Sun Village nevezetű üdülőtelepen, Sissiben volt. Ez utóbbi egy pöttöm halászfalu Herakliontól 40 kilométere keletre, és a falu nevének semmi köze nincs Erzsébet királynéhoz, ő egyébként is Rodoszért rajongott.

A magunk részéről egészen meg voltunk békülve a szállással és az étellel is, bár kétségtelenül nem volt olyan nagy választék, mint a korábbi svédasztalos helyeinken. De ez az utószezoni időpontnak is betudható. Másfelől meg teljesen másfajta választék volt, mint mondjuk Közép-Európában: fahéjas bárány, egy csomó tintahal, no meg elfogyasztottunk saccra 5 kiló fetasajtot. És mivel Görögországról van szó, már eleve pluszpont jár egy szálláshelynek, ha nem csak önellátóban lehet lefoglalni. (Egyébként nem gond, ha valaki nem fizet be előre étkezésekre, nem drágák a tengerparti éttermek sem.)

Kréta utószezonban - Knosszos


Kréta egyetemes jelentőségét az egykori minószi birodalom adja, amelynek legjobban fennmaradt emlékeit Knósszoszban láthatjuk, ez tehát kötelező program (Heraklioni keleti buszállomásról folyamatosan van csatlakozás, a retúrjegyár 3 euró alatt van, a belépő a romvárosba 6 euró). Knósszosz olyan régi, mint az egyiptomi emlékek, ami azt jelenti, a rómaiaknak már olyan régi volt, mint nekünk a rómaiak. Sajnos labirintust egy darabot sem találok (csak később azon a táskán, dekorációként, amelyet F.-től kapok ajándékba, hiába no, a bőrcuccok nagyon mennek Krétán), pedig bíztam benne, ugye, Minótaurusz meg Ariadné fonala miatt.

De van helyette Liliomos herceg meg Korsóvivők mint híres freskók, amelyeket itt találtak. A helyszínen csak a másolatok vannak, az eredeti leleteket a heraklioni archeológiai múzeumban őrzik, de ez nem von le semmit a hatásból. A minósziak kedvelt szórakozása volt a bikaugrás, ami körülbelül olyan súlyos műfaj, mint a rodeó, csak ők nem megülni akarták bikát, hanem ügyesen átugrálni felette, szarvába kapaszkodva szökellni; nyilván nem volt egy életbiztosítás ebben a sportágban bajnoki szerepre törni.

Heraklion


Heraklion másik érdekessége a velencei erőd, amely szinte bent a tengerben, félig a kikötőre, félig a hullámtörőre épült. Belül néhány ágyúgolyót leszámítva nincs semmi, csak a 4-5 méteres falak, a teteje az igazi látványosság, illetve az onnan nyíló kilátás.

A szervezett buszos kirándulások népszerűek a szigeten, mivel a turisták többsége nem meri a helyi tömegközlekedést választani, pedig megéri, sokkal olcsóbb (40 kilométeres retúrjegy 8 euró), és nem vagyunk a csoporthoz kötve.

Azonban vannak helyek, ahová elég macerás eljutni, ezeknél célszerűbb a szervezett formát választani. Szervezett útra befizethetünk a telepített magyar idegenvezetőnél, vagy jóval olcsóbban a helyi irodáknál, igaz, ez esetben kénytelenek vagyunk beérni angol, német, orosz és francia nyelvű vezetéssel.

Kréta utószezonban


A Lassithi-fennsík tipikusan az a hely, ahová vagy bérelt autóval jutsz fel, vagy valamelyik kirándulóbusszal. Mi ez utóbbit választottuk. A programban először egy kolostori megálló szerepelt, Kerában, még a fennsík elérése előtt. Tipikus ortodox kolostor, kis templommal, és bőszen imádkozó orosz útitársakkal... Az apácák kaláccsal kínálnak.

Maga a Lassithi-fennsík 850 méter magasan van, tizennyolc falu tartozik ide, de megközelíteni csak az ezer méter fölé magasodó hegyeken át lehet. A fennsík külön világot alkot Krétán belül: a tenger innét nem is látszik, ám vannak szamarak, birkák, kecskék, fekete főkötős öregasszonyok, fehér ingben és sötét zakóban a ház előtt kávézgató öregurak, raki, szélerővel hajtott kutak, olajfák. Megnéznénk a Dicti-barlangot is, ahol egyes mítoszok szerint Zeusz született, de épp zárva van, a választások miatt... Egy Krasi nevű helyen ezeréves platánt mutatnak.

Spinalonga


Helyi iroda szervezésében jutottunk el Spinalonga szigetére is, ahol van egy bevehetetlen erőd, és más semmi - meg romos lakóházak. Ötven éve nem lakik ott senki, előtte lepratelep volt, a 20. század első felében, remélem, már nem fertőz, utálnám, ha leesne az orrom. Nekem tíz perc alatt minden bajom van ettől a szigettől, baromi jól nézett ki messziről, közelről csak frusztrál, pláne bizarrnak tartom, ahogy a látogatók a leprások betonsírjai felett fényképezkednek.

Szerencsére csak másfél órát kell itt eltölteni, aztán tovahajózunk egy kis lakatlan öbölbe, ahol egy óra lubickolás után jön a BBQ, ejts barbikju parti, nem csalódom a görögökben, ha egy nagydarab krétai pasi nyílt színen nekiáll sütni valamit, attól már az előkészületeknél csorog az ember nyála...

Agios Nicholaos


A nap Agios Nicholaosban ér véget, ami az egyik legnépszerűbb nyaralóhely, nem véletlenül, mert pofás kis helység. Nem elég, hogy a tengerparton van, (jó, hogy...), de van egy feneketlennek hívott tava is, amihez anno a franciák vágtak csatornát, így már össze van kötve a tengerrel. Agios Nicholasból jól rálátni a szemközti szigetre, ahol nincs semmi, csak a kri-krik, "akik" kecskék, és csak Krétán honosok. A kri-krire nagyon büszkék a helybeliek, legalább annyira, mint a magyarok mondjuk a pulira, árulják is a kis kri-kri figurákat minden szuvenírboltban. Arról lehet felismerni egy kri-krit, hogy nagyon nagy, visszagörbülő szarva van.

Meg arról, hogy Krétán van...

Fotók: Bakos Ferenc

Hirdetés