Nagyszombat - Kedves szlovákokkal Szent Márton nyomában

2007.11.14. 21:15

A Szent Márton út újabb útvonalának premierjén jártunk Nagyszombatban, és Martinus lábnyomának elhelyezésén Pozsonyban. A szlovákok kedvesek, a sör és a knédli mellett igen jók a műemlékvédelemben, szépen gyarapodnak és beszélnek világnyelveket. Útiélmények, városnézés, .

A Szent Márton út újabb útvonalának premierjén jártunk Nagyszombatban, és Martinus lábnyomának elhelyezésén Pozsonyban. A szlovákok kedvesek, a sör és a knédli mellett igen jók a műemlékvédelemben, szépen gyarapodnak és beszélnek világnyelveket. Útiélmények, városnézés, .

A Szent Márton út újabb útvonalának premierjén jártunk Nagyszombatban, és Martinus lábnyomának elhelyezésén Pozsonyban. A szlovákok kedvesek, a sör és a knédli mellett igen jók a műemlékvédelemben, szépen gyarapodnak és beszélnek világnyelveket. Útiélmények, városnézés, .

Kapcsolódási pont

A konferenciának most kevés szót szentelünk, hiszen olvasóinkat többször tájékoztattuk arról, mi is a Via Sancti Martini célja. Most inkább Nagyszombatról írunk. Annál is inkább, mert Trnava (ahogy szlovákul hívják) Szlovákia hetedik legnagyobb városa igen figyelemreméltó, nem is gondoltuk, hogy ennyire. A Szent Márton útvonalba kapcsolódási pontot az egyetlen Márton-szobruk adta, no és a már több évtizedes szombathelyi testvérvárosi kapcsolat.

Egyetlen gondolatot mégis idézünk (nem szó szerint) a munkamegbeszélésről, Orbán Róberttől szervezőtől: A kulturális útvonal egy utat jelent, amely különböző földrajzi pontokat köt össze, amely pontokon a kulturális örökség azon darabjait szemlélhetjük meg, amely az út vezérgondolata, célja, filozófiája szerint válogatnak ki.

Csalós tábla

Kezdjük az úttal. Rajkánál léptük át a határt, egyszeri okmányvizsgálattal, mivel a velünk utazó két kedves szlovén „szentmártonutast” kineveztük magyarnak. (Talán most már érdemes lenne inkább azt kérdezni a határon, hogy minden utas uniós állampolgár-e.) Rajka után mindjárt az E75-ön haladtunk tovább Nyitra irányába. Erről Pozsony után nem sokkal le kell térni, ezt jelzi egy tábla, de véletlenül se a tábla utáni első leágazón kanyarodjunk le, mert néhány kilométer után vissza kell fordulnunk. Ha megspóroltuk ezt a kitérőt, akkor negyvenöt kilométernyi autózás után máris Nagyszombatban vagyunk.

Nagyszombat, a tip-top város

Először a sportpálya tűnik fel, aztán a vörös téglás városfal. Ne kísérletezzünk azzal, hogy a történelmi belvárost autóval járjuk végig, részben mert sok a zsák- és egyirányú és sétáló utca, részben pedig nehéz parkolót találni. A sportcsarnok környékén nyugodtan letehetjük az autót, ha csak egy sétára jöttünk a városba.

Nagyszombat


Úgy gondoltuk, hogy a konferencia helyszínéül szolgáló városháza a Fő téren van, biztos van a közelben templom, úgyhogy elindultunk toronyiránt, csak épp zavarba ejtően sok torony van Nagyszombatban, amelyet tizenhárom temploma miatt a kis Rómának is neveznek. Ráadásul a régi városháza, a Radnica, történetesen a Várostorony mellett áll. A kívül barokk, belül hipermodern, nagyon szép épület a város főterén, korzóján található. A reneszánsztól a barokkig, sőt a sztálinbarokkig, és még az utána jövő, még csak nem is szocreál, vas és beton korszakát reprezentáló épületig (kultúrház) mindent találunk ehelyütt, mégpedig általában tip-top rendbetéve.

Kulturális főváros lehet

Látva a gondos műemléki helyreállításokat, mondhatjuk, nem minden alap nélkül pályázik a hetvenezres város Európa Kulturális Fővárosa címre. A renoválás során ügyeltek arra, hogy ne tüntessenek el egy-egy épen maradt kőfaragvány ablakot, füstnyílást, egyéb épületszobrászati érdekességet, de faldarabokat is meghagytak csupaszon, jelezve, hogy ezek az épületek eredetileg nem voltak bevakolva.

Nagyszombat


A középkori eredetű várostorony Nagyszombat jelképe, a város polgársága nevezetesebb alkalmakkor koncertet kapott a torony erkélyéről. Érdekessége az a szerkezet, amely a négy égtáj felé időt mutató órákat (és még egy ötödiket) működteti. Idegenvezetőnk azt is elmondta, hogy hajdan a toronyőr itt is lakott, sőt, még aprójószágot is tartott a szállásán, a torony sisakja alatt.

Színház kilenc hónap alatt

A torony tövében áll a Szentháromság szobor, mögötte pedig a város színháza, amelynek az a nevezetessége, hogy a város gazdagjai 1831 májusában kezdték el rá a gyűjtést, és ugyanezen év szentestéjén már előadást is tartottak itt. Látszik, hogy nem volt szegény település Nagyszombat, amely Szombathelyhez hasonlóan fontos kereskedelmi utak mellett állt. (A különbség az, hogy Nagyszombat még mindig ott áll.) Mindenestre a kulturális főváros gondolata ebben a városban évszázadokra tekint vissza, erről meggyőződni el is indultunk az egyetem felé.

Nagyszombat


A jelenlegi egyetem nem az az universitas, amit Pázmány Péter alapított 1635-ben, de szobra előtt tiszteleghetünk az épület aulájában. Előtte pedig Anton Hajduk, a neves szlovák csillagász, az egyetem nemrégiben elhunyt rektora igen jól sikerült bronzportréjának posztamensén szorgoskodtak a munkások. Megfigyeltük, hogy az üzletek szombat délben bezárnak (vasárnap szupermarketet se találtunk nyitva tartót), az építőmunkásokat azonban még sötétedés után is hallottunk kopácsolni.

Barokk mindenhol

A régi egyetemi városrészből először a templomot néztük meg, amely a római Il Jesu mintájára épült barokk tobzódás. Számomra inkább érdekes volt, mint szép a maga töménységében. Monumentális, 28 méter magas és 14 méter széles oltárán áll szent Márton szobra, sajnos, épp fel van állványozva, így ezt nem láthattuk. Hogy milyen nagyszabású művet alkotott Pázmány az előbb bölcsész és teológiai, majd jogi és orvosi fakultással működő egyetemmel, és mennyi energiát és pénzt tettek bele (a jelentős részben az ellenreformációt szolgáló, jezsuiták által jegyzett) egyetemi oktatásba hajdan, az látszik az egymás mellett sorakozó konviktusokon, kollégiumokon, és szemináriumokon, ahol a legkülönbözőbb rendű, rangú diákok laktak.

Nagyszombat


A szegényeké volt például az Albertinum, míg a nemesi konviktust (Marianum) Mária Terézia alapította, de itt van még a Stephaneum is, amely még romos, ám tele van gyönyörű barokk kőfaragványokkal.

Az óváros szívében

Innét egy szűk, középkorias utcácskán (keresztezve egy rezesbandával kísért esküvői menetet) kanyarodunk fel a Szent Miklós-templomhoz. Ez már közvetlenül a városfal mellett áll, amelyet előbb sárból emeltek, majd téglából építették újjá a 14. században. A középkori város szívében vagyunk, ezt jelzi az első keresztény templom utcakővel kirakott alaprajza is.

Nagyszombat


A település jelentősége akkor növekedett meg, amikor IV. Béla szabad királyi várossá emelte 1238-ban. A városfalat jelentős részben rendbetették, gyilokjáróján helyenként végig is lehet sétálni. Nem messze van innét az érseki palota, Nagyszombat érseki székhely.

Vendégszerető népek

A Szent Miklós templom melletti városkapun kitekintve egy lakótelepre látunk, ez már egy másik Nagyszombat, a mai. Erről különösebben sok benyomást nem tudtunk szerezni a feszes és sűrű program miatt, ám azt tapasztaltuk, hogy a nagyszombatiak barátságos, vendégszerető emberek. Ha útbaigazítást kérünk készségesek. A vendéglátóhelyeken érdemes német vagy angol nyelvtudásunkat elővennünk, (sőt, már akkor is, ha nagyszombati kirándulást tervezünk, mert magyarul alig van valami a városról, Trnava honlapját pedig kizárólag szlovákul tudjuk vallatni.) Magyarul, ha imitt amott értenek is, nemigen beszélnek, a város három százaléka magyar. Tolmácsunk elmondta, a nyelvhatár egyre lejjebb húzódik, ne sértődjünk meg, ha nem a mi anyanyelvünkön válaszolnak szlovák településen.

Persze, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Mi semmit nem tapasztaltunk az itthon előszeretettel tematizált szlovák nacionalizmusból. Azt is békésen viselték a helybéliek, amikor vacsorázó-helyünkön, a Radnica vendéglőben, a velünk utazó Folktarisznya együttes inspirációjára és közreműködésével ízelítőt adtunk a magyar népdalkincs legjavából. (A Folktarisznya adta a kultúrműsort a munkakonferencia végén, amikor is a Bock pincészet és Árik István kisszöllősi polgármester jóvoltából villányi és új somlói borokat kóstoltunk, ahogy illik Márton nap táján.)

Nem messze jártunk egyébként szlovákiai bortermő vidékétől, a Kis-Kárpátok nyúlványaitól, tehát éppenséggel helybéli bort is kóstolhattunk volna, sokfelé kínálták, de maradtunk a sörnél és a borovicskánál.

A sör olcsó. A helyi éjszaki élet egyik tinédzserek látogatta színterén –melyet néhányan fakultatíve meglátogattunk – egy Irish Pubnak álcázott retro-diszkóban 25 koronáért adnak egy korsóval, a Hlavnán (főutcán) egy étteremben 27 korona egy pohár, a borovicska ugyanitt 45 korona. Az étel nem drágább, mint otthon, sőt, valamivel olcsóbb is, kivéve a pizzát. Szállásunk is elsőrangú volt a Hotel Impiqben. (Internet-csatlakozás minden szobában.)

Nagyszombat a negyven települést összekötő Via Moravia ötödik szlovák állomása. Ha már arra járunk, érdemes megnézni az előtte lévőket is, sőt, a Morva-karszt is tartogathat izgalmakat, hogy milyeneket, arról a viasanctimartini.hu-n rövidesen tájékozódhatunk.

Nagyszombati fotók" target="_blank.




Szent Márton betette a lábát Pozsonyba

Szent Márton betette a lábát Pozsonyba
November 11-én Pozsonyban a gótikus Szent Márton katedrálisban elhelyezték szent Márton bronz „lábnyomát,” ezzel Pozsony hivatalosan is csatlakozott szent Márton Európát behálózó kulturális és zarándok-útvonalához. Az ünnepi szentmisét Orosch János püspök celebrálta, szimfonikus zenekar közreműködésével. Köszöntőt mondott a város főpolgármestere, Andrej Durkovsky, valamint Martine Campagne a Szent Márton Európai Kulturális Intézet igazgatóhelyettese.

Szombathelyt Feszt György kulturális tanácsnok és Orbán Róbert szervező képviselte, jelen volt még az előző napi, nagyszombati munkakonferencia magyar és szlovén csapata, köztük Joós Tamás, mint a Moravia-projekt gazda MMIK igazgatója, valamint a magyarországi szakaszon munkálkodó szakemberek. A konferencián, melyen a helyi sajtó érdeklődése mellett leginkább gyakorlati kérdések körül forgott a szó, magyar, szlovák, cseh települések elöljárói, és az útvonalszervezésben közreműködők vettek részt, köztük Bohumil Chmelik professzor a nagyszombati városi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, Tomasevic jegyző úr, és szívélyes házigazdaként Viera Malatinkova külügyi referens. A munkakonferencia leglényegesebb tanulsága volt, hogy a települések mind saját pr-juk kis befektetéssel elérhető újabb lehetőségét látják az útban.

Az utat az MMIK szervezte, mivel a Via Moravia, azaz a Szent Márton Kulturális Útvonal Nyugat-Szlovákián és Nyugat-Csehországon keresztülvezető szakaszának létrehozására ez az intézmény kapott megbízást Szombathely városától. A projektet a Visegrád Fund támogatja.
.