és után újabb falut mutatunk be az osztrák határhoz lapuló Kőszeg-Hegyaljáról. Bozsokban összességében sem semmi rendkívüli nincs, viszont az apró, karakteres összetevőktől mégiscsak egyedi íze van a településnek. .

Velem mellett valószínűleg Bozsok a legismerebb kőszeg-hegyaljai település, olyan, amely rafináltan adagolja az idelátogatók számára a hangulatokat, élményeket.

Első ránézésre nincs itt semmi rendkívüli, ha autóval végigmegyünk a település főutcáján, izgalmunkban nem rágjuk le a körmünk, még csak nem is legyintenek meg bennünket olyan furcsa érzések, mint teszem azt a Balaton-felvidék falvaiban.

Hogy elkapjuk a hely szellemét, ahhoz bizony ki kell szállnunk az autóból.

Legjobb, ha valahol a falu közelén tesszük ezt, és találomra elindulunk valamerre. És akkor egyből tapasztaljuk, amit Cák esetében már átbeszéltünk. A közeli Ausztria kisugárzása már alaposan tetten érhető: nem pénzben, mert ezek az egészen a közelmúltig a világtól mesterségesen elzárt települések egyáltalán nem dúskálnak az anyagi javakban, hanem abban, hogy le van kaszálva az árokpart, gondozott virágok vannak, és az egészet valahogy átlengi az osztrák hegyvidéki falvak kicsit unalmas, lelassult, de irigylésre méltóan kulturált lehelete.

Ausztria közelsége mindig is meghatározó volt itt, hol átok (a szögesdrótos kommunista időkben), hol áldás (a határnyitást követő boom után), hol meg a mindennapokba való természetes és szerves beépülés miatt. Mint most.

Az egykori határátkelő a falutól amúgy párszáz méterre állt. Számomra azért volt emlékezetes, mert sehol máshol nem láttam olyant, hogy a határőrök épület nélkül, egy útszéli hokedlin ücsörögve teljesítették a szolgálatukat, az ország számára meg azért, mert annak idején itt forgatták a Kisváros című magyar sorozat határátkelős jeleneteit (a többit Szigetváron) Usztics Mátyással és a többiekkel.

Hogy Usztics Mátyás visszajár-e Bozsokra, arról nincsenek információink, azt viszont tudjuk, hogy a falu akár jelképe is lehetne az osztrák-magyar békés egymás mellett élésének, a határok légiesedésének, olyannyira, hogy be lehetne adni az egész falut egy pályázatra, jó megfejni vele a brüsszeliek kasszáját.

Itt az osztrákok tömegével békésen üldögélnek a falu számos kocsmájában és éttermében, egész jól megtanulva a magyar ételek neveit, mi több, a sajátos határmenti evolúció során gyomruk egész jól hozzáedződött a Vas megyei specialitásokhoz. Cserében a magyarok is átjárnak szomszédolni, a Bozsok és Rohonc (Rechnitz) közötti völgyben jelentős mennyiségű fiatal bringázik, hogy odaát belemerüljön a tóba, vagy tekerjen egyet a jobban kiépített osztrák hegyvidéki kerékpárutakon.

Az is érdekes jelenség, ahogy a határon húzódó szőlősdomb egyszer csak országot vált, és a szem nem mondja meg, hogy hol, talán csak a présházak előtt leparkolt autók rendszámai adnak támpontot, de azok sem mindig.

Szóval, aki innen akarja bejárni a környező osztrák vidékeket, annak jó választás a nyugodt, de azért a vendégfogadásra már alaposan rámozdult Bozsok, de sokan jönnek ide a magyar oldal, illetve magának a településnek a kedvéért.

Valljuk be, teljesen érthetően. A sarkon, azaz néhány perces autózásra itt van Szombathely és Kőszeg, arról nem is beszélve, hogy Bozsok nemcsak Kőszeg-Hegyaljának, hanem az Írottkő Natúrparknak is az oszlopos tagja, így kiváló kiindulópont a hátizsákos, kerékpáros turizmushoz. De ha valaki egyszerűen csak el akarja dobni az agyát néhány napra vagy hétre, az is jó helyen jár: az Alpok felől beszivárgó hűvösebb, nyirkosabb levegő, a nagy fák és a lelassult idő súlyos, végtelenbe nyúló alvásokra csábítja azokat is, akik az aktív kikapcsolódásra esküsznek.

Bár a település több ezer éve lakott, az épített kulturális örökség elég hamar letudható, hiszen az gyakorlatilag kimerül a jelenleg szállodaként üzemelő Sibrik-kastélyban, amely sok csillagot nem, viszont környezetével nem akármilyen hangulatot és megint csak a hanyatt esős, hatalmas alvásokat ígér.

Az érdekességeket, különlegességet kedvelőknek ajánljuk a szomszédos Bucsu község határában (a 89-es főút mellett) az ókori vízvezeték maradványait. A rómaiak ugyanis Savaria város vízfogyasztását a bozsoki és a rohonci völgyből fedezték, innen vezetett egy irigylésre méltó mérnöki munkával megépített vízvezeték a nagyvárosba. Akit részleteibe érdekel a kérdés, - a helyszíni szemle mellett – látogasson el a szombathelyi vízműtörténeti múzeumba.

További képek Bozsok településről.