Hirdetés

Az ön kutyája is egyre nagyobb veszélyben van

Cikkünk végén kapcsolódó szavazással: Kutya- és macskabarátok! Mennyi érdekességet tudtok kedvenceitekről?

Híradó.hu

2017.02.15

Veszélyes kórokozó lappang a hazai kutyaállományban, amely egyre több ebet fertőzhet meg, és a közel jövőben állatok tömegeinél okozhat súlyos betegséget. A szívférgesség nevű betegség korábban csak a délebbre fekvő országokban volt honos, néhány éve azonban hozzánk is elért. A gyógyítása nem egyszerű, és nem is olcsó.

Hirdetés

Először észre sem lehet venni, a tünetei csak akkor jönnek, amikor már nagy a baj, ezért hirtelen csaphat le Magyarországon egy eddig kevéssé közismert, de súlyos kutyabetegség, a szívférgesség.

Az elsősorban kutyafélékre veszélyes – de kisebb számban macskákban és más húsevő emlősökben is kimutatott – kór Magyarországon korábban csak szórványosan fordult elő, a közelmúltig jellemzően külföldről vett vagy külföldön megfordult kutyákat támadott meg. Mára azonban a helyzet jelentősen megváltozott, az itthon szerzett fertőzések egyre gyakoribbak – mondta dr. Vörös Károly, az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinika vezetője a szívférgességről.

Ennek egyik valószínű oka az éghajlat változása, ugyanis a parazita (Dirofilaria immitis) lárváját terjesztő szúnyogfajok ma már nem csak a délebbi, melegebb éghajlatú országokban találnak számukra kedvező életfeltételeket, hanem például Magyarországon is – tette hozzá a professzor.

Az első, bizonyíthatóan itthon szerzett szívférgességet 2007-ben állapították meg, az utóbbi években pedig ugrásszerűen nőtt az esetszám.  Ez előrevetíti, hogy hamarosan a hazai kutyák jelentős részénél is komoly problémákat okoz a szívférgesség. Egyelőre a jéghegy csúcsát látjuk, de néhány éven belül sok súlyos állapotú eb lesz, mivel a fertőzés akár éveken át tünetmentes lehet a bántalom kezdeti szakaszában – figyelmeztetett dr. Vörös Károly a szívférgesség terjedésére.

A betegséget elindító lárvák, miután a szúnyogcsípéssel a kutyába jutnak, több átalakuláson is keresztülmennek, miközben az állat több testrészében megfordulhatnak. Első lépésként a bőr alatti kötőszövetben vedlenek, majd a mellkasi, illetve hasi szövetek és az izomrostok között vándorolnak, körülbelül két hónap múlva pedig a vérárammal a tüdőbe kerülnek. A paraziták ekkor 2-3 centiméteresek, de a fertőzés után mintegy fél év múlva elérik végleges hosszúságukat, ami hímeknél 15, nőstényeknél 30 centiméter, az átmérőjük pedig 1-2 milliméter, és öt-hét évig is elélnek a gazdaszervezetben.

A kifejlett hím és a nőstény férgek a kutyán belül, a tüdőartériákban párosodnak, majd ezt követően néhány hónap múlva jelennek meg a nőstény féreg által megszült, kezdeti lárvák, az úgynevezett mikrofiláriák, amelyeket aztán a szúnyogok felvehetnek a véráramból, vérszívásuk közben. Ezek a kezdetleges állapotú lárvák csak a szúnyogban tudnak továbbalakulni, hogy aztán a fertőzés továbbvitelére alkalmas fejlődési fázisukban a vérszívó rovar újabb gazdaállatba lövellje őket, és újra kezdődjön a körforgás.

Tünetek

Az élősködők elsősorban a tüdőben élnek a betegség neve ellenére, és a szívben csak akkor jelennek meg, ha már olyan sokan vannak, hogy nem férnek el a tüdő vérereiben. Ezt a rendkívül súlyos állapotot – amely nem feltétlenül következik be megfelelő gyógykezelés esetén – több, enyhébb, majd egyre súlyosabb fázis előzi meg.

Enyhe esetben a kutyának még nincsenek tünetei, esetleg egyet-kettőt köhint. A következő fokozatban az állat már fáradékony lehet, alkalmanként köhöghet, valamint rendellenes hangok hallhatók a levegővételekor. Súlyos esetben a tüdő jelentős része tönkremegy, valamint a szívben is következményes kóros elváltozások figyelhetők meg a tüdő artériákban uralkodó, fokozott vérnyomás miatt. A beteg állat gyakran köhög, nehezített a légzése és nagyon gyorsan kifárad.

Van egy negyedik fázis is, az úgynevezett vena cava szindróma, ami főleg kisebb testű ebeknél fordulhat elő, nagyszámú féreg-fertőzöttség esetén. Ekkor a tüdőből kiszorult férgek eltömítik a szív jobb pitvarát és a szívhez térő fő (úgynevezett üres) vénákat (innen a szindróma neve). Ez kórforma a legtöbbször már néhány napon belül az állat halálához vezet, megfelelő beavatkozás nélkül, amelyről a későbbiekben esik majd szó.

A szívférgességet okozó parazita nagyon ritkán terjed át az emberre, a világon mintegy 370 – a szakirodalomban közölt – humán esetről lehet tudni. Ekkor sem a kutyák adják tovább a kórokozót, mivel a fertőzést közvetlenül csak a lárvákkal fertőzött szúnyogoktól lehet elkapni. Amennyiben a lárváknak a fertőzött szúnyog vérszívásakor sikerül bejutniuk az emberbe, a kórokozók akkor sem okoznak komoly problémát, ugyanis az ember immunrendszere még azelőtt végez velük, hogy szaporodni tudnának.


 

 

egészségállatkutyák

Hirdetés

Hirdetés