Hirdetés

Adventi szokások, hagyományok - A karácsonyt megelőző négy hét

Adventi szokások, hagyományok - A karácsonyt megelőző négy hét

2017.12.03. 22:09

Újjáélednek a régi szokások?

Hirdetés

A karácsonyt megelőző négy hétben több, a néphagyományok szempontjából fontos nap is van. December 6-án Szent Miklós, december 13-án, Luca napja, 21-én Tamás napja, 24-én pedig Ádám és Éva napja meghatározók az adventi időszakban, de a karácsony előtti négy hét azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni.

Mióta létezik az adventi időszak?

Az  adventet az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a  felkészülés és az ünneplés.  A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

 

Az adventi koszorú

A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak.

Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

 

Adventi kalendár - hányat kell még aludni karácsonyig? 

Nálunk is elterjedt a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok.

 

December 6-a Miklós napja – Miklós a hajadonok védőszentje
Mikulás ma már mindenhol megtalálható. Általában az éj leple alatt érkezik, de a gyerekek találkozhatnak vele személyesen is a bevásárlóközpontokban, óvodákban, iskolákban.

Jön hozzánk a svéd Mikulás is, de van már magyar is, egy Fejér megyei faluban, Nagykarácsonyban. Lehet hozzá levelet írni, sőt, meg is lehet látogatni.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.

A magyar hagyományban a Dunántúlon a láncos Miklósok voltak híresek. Ennek a lényege, hogy a legények felöltöztek, bekormozták az arcukat és ijesztgették a lányokat és a gyerekeket, és a láncaikat csörgették. Ezzel a gonosz, ártó hatalmakat akarták elűzni a sötétségből. Szent Miklós ünnepének kapcsán a legősibb mágikus szokások keverednek egymással.

Még nincs vége! A cikk folytatódik a következő oldalon.

Hirdetés