A februári jogszabály módosítása megnehezítette a közösköltség-tartozások behajtását. A változásnak köszönhetően azonban lehetőség van arra is, hogy jogerős fizetési meghagyással a nemfizető béréből tiltsák le a hátralékot.
Magyarországon négy és fél millió ember vagyonát kezelik a társasházi közös képviselők. A nemrég változott szabályozás azonban megnehezíti munkájukat, a kintlévőségek behajtását. Ezért nagyobb felelősség is hárul rájuk – állította Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MaKKE) szakmai igazgatója.
Illusztráció
Hazánkban még nem készültek statisztikák a társasházi közösköltség-hátralékokról, de így is kijelenthető, hogy óriási a kintlévőség, ami elsősorban a panelházaknál okozza a legnagyobb problémát. A nemfizetést egyéb gazdasági tényező is befolyásolja, például a devizahitelek tömeges bedőlésénél sokkal nagyobb volt a tartozók száma.
A jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban elismerhesse tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Ilyen esetben azonnal megindulhat a végrehajtás, ami a jelzálogjog bejegyzés mellett a munkabér 33 százalékának megterhelését, az ingóságok lefoglalását, szélsőséges esetben árverést jelent. A több éves, meg nem fizetett adósságoknál érdemes árverést tartani.
A közösköltség-hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjogot februártól már csak azután lehet bejegyeztetni az ingatlanra, ha az elindított fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Így megszűnt az a gyakorlat, miszerint a közgyűlésnek elegendő megszavazni vagy a közös képviselőnek felhatalmazás alapján jogerős ítélet nélkül lehetséges elindítani a jelzálogjog bejegyzést.