Négy egyházi vezető szavai az ünnep alkalmából.
Ferenc pápa, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének szavai az ünnep alkalmából.
Lelki megújulást szorgalmazott Ferenc pápa a kortárs emberiség lelki magányával szemben vasárnap a Szent Péter-bazilikában bemutatott pünkösdi misén.
A katolikus egyházfő homíliájában kijelentette, hogy korunkban is számos jele van az emberiség árvaságának: "az a belső magány, amelyet tömeg közepén is érzünk és néha egzisztenciális szomorúsághoz vezet; az az Istennel szemben feltételezett önállóság, amelyet ugyanakkor a közelsége iránti sóvárgás kísér; az az elterjedt lelki analfabetizmus, amely miatt képtelenek vagyunk imádkozni (...); az a nehézség, hogy a másikban testvérünket lássuk meg". Hangsúlyozta, hogy a testvériség "az ember DNS-ének része": "az egymás közötti különbségeknek növelniük kell a közös testvériséghez tartozás örömét".
Ferenc pápa "újjászületést" sürgetett. A keresztényekért, a bajban levő családokért és közösségekért imádkozott. Az egyházfő vasárnapi Twitter-üzenetében is azt kérte, hogy a Szentlélek "szabadítson meg minden zárkózottságtól".
A hívőkkel teli Szent Péter-bazilika főoltárán bemutatott misén a kúria legidősebb papjai koncelebráltak Ferenc pápával. Mindannyian a pünkösdkor szokásos piros színű miseruhát viselték.
Pünkösdhétfő Olaszországban nem piros betűs ünnep az 1969-es liturgiai naptárreform óta, amelyhez nem minden európai ország csatlakozott. Vörös húsvétnak is nevezik olaszul apünkösdöt, vagy rózsásnak, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére - ez jelképezte a Szentlélek alászállását. A hagyomány a római Pantheonban elevenedett fel vasárnap délben, amikor az ókori római épület tetején levő lyukból a tűzoltók piros színű rózsaszirmokat hullattak le 43 méter magasból.
Jelentős ünnepnek számít a pünkösdöt követő Corpus Domini, vagyis úrnapja: Ferenc pápa május 26-án a lateráni Szent János-bazilikában mutat be misét, majd innen Róma utcáin körmenetet vezet.
Szeretetből, irgalomból tudunk adni annak is, akinek nem jár, tudunk többet adni, többet tenni, mint ami valójában járna valakinek - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi szentmisén.
Az irgalmasság cselekedetei olyan ajándékok, olyan jótétemények, amelyek az igazságosság alapján nem járnának senkinek - tette hozzá magyar katolikus egyházfő.
Erdő Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy maga az Isten is így kezel bennünket. "Többet ajándékoz nekünk, mint amit mi kiérdemelhetnénk" - fogalmazott.
A bíboros szerint ebben a "posztmodern korban" hajlamosak vagyunk arra, hogy vallásosak legyünk, de hívők ne. Jól érezzük magunkat akár a katolikus egyház szertartásán is, de aztán elfelejtjük, mintha életünk számára semmit se jelentene.
Erdő Péter úgy fogalmazott: "a Szentlélek olyan vallásosságot ad nekünk, mely képessé tesz bennünket, hogy ráfigyeljünk Jézus személyére és tanítására, újra és újra, nap mint nap".
"Napról napra, nem szűnve meg fáradozni azon, hogy az ő akaratát keressük, így tudunk igazán objektív módon vallásos és hívő, a hitben odaadó embernek lenni" - zárta miséjét a magyar katolikus egyház feje.
A keresztény egyházi évben a húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
Félelmetes korban élünk, mert Isten nélkül egész valónk a félelem foglya - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke vasárnap Budapesten, a budahegyvidéki református templomban.
Bogárdi Szabó István pünkösdi igehirdetésében kiemelte: aki Isten nélkül él, mindig félelemben él, Isten szeretetében pedig csak "az ő lelke erejével és józanságával" lehet megmaradni.
Az istenszeretet a legcsodálatosabb dolog, de nem emberi képesség, hanem a szentlélek ajándéka - tette hozzá.
A református püspök példája szerint Isten Szentlelke ugyanúgy űzi el a félelmet az emberi szívből, ahogyan a tavasszal visszatérő fecskék verik ki a bitorlókat a télidőre üresen hagyott fészkeikből. "Mert nincs bennünk keresnivalója a félelemnek, a gyűlöletnek, a gonoszságnak" - fogalmazott.
Beszélt arról, hogy "saját életünk, civilizációnk, kultúránk vagy gyermekeink jövője" egyaránt félelemmel, szorongással tölthet el bennünket. Ha pedig ezek a félelmek összeadódnak, egyszer csak megdöbbenünk, és kétségbeesünk, mert érezzük és tudjuk, hogy hívni kell az isteni erőket, de nem vagyunk rá képesek.
"Érezzük és tudjuk, hogy nincs nagyobb dolog Isten szereteténél, mégsem tudjuk kimondani és kérni. Ilyenkor a Lélek az, aki a kimondhatatlan fohászokat elkiáltja helyettünk, a lélek az, aki helyettünk imádkozik." Ilyen barát és pártfogó a Szentlélek, akit Isten pünkösdkor elküldött a világba - mutatott rá igehirdetésében Bogárdi Szabó István.
A szentlélek nem személytelen "erőtér", hanem Jézus szószólója és tolmácsa, hiszen ő erősíti hallhatóvá Jézus üzenetét, és éri el a nyelveken szólás csodájával, hogy mindenki értse - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
Gáncs Péter igehirdetésében arról beszélt, hogy a pünkösdkor elküldött Szentlélek az élet lelke, és ami él, azt nem szabad boncolni, nem kell analizálni, hanem dönteni kell róla, hogy beengedjük-e életünkbe, vagy pedig kizárjuk onnan.
Pünkösd ajándéka, hogy egyszerre válunk megértett emberré és megértő emberré: olyan emberré, akit megért az Isten, és aki megérti, hogy mi vele Isten terve. Ugyanakkor azt is kezdjük megérteni, hogy a mellettünk lévő ember nem ellenség, hanem testvér - fogalmazott az evangélikus püspök.
Gáncs Péter hangsúlyozta: Jézus a békességet, amelyet elhozott a világba, nem viszi vissza az atyai házba, hanem rábízza a tanítványaira, amikor kétszer is a "békesség néktek" szavakkal fordul hozzájuk. Ugyanakkor Jézus nem a megvehető, a másikra fegyverrel is rákényszeríthető látszatbékét hagyja tanítványaira, hanem a szív békéjét, "amely belülről árad kifelé", és valódi békét teremt - hívta fel a figyelmet igehirdetésében az evangélikus püspök.