Alpokalja-Online


A rendőri intézkedések jogi háttere és gyakorlata (rendőrségi sajtóanyag)

A Rendőrség egyik alapvető feladata a közrend és a közbiztonság védelme. A Rendőrség ennek érdekében jogszabályi felhatalmazás alapján olyan közhatalmi jogosítványok alkalmazására jogosult, amelyek megfelelő eszközöket biztosítanak a törvényben meghatározott alapfeladatainak ellátásához. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.) szabályozott rendőri intézkedéseket szigorú szabályok határozzák meg, amelyek nevesítik az intézkedő rendőr és az intézkedés alá vont állampolgár jogait és kötelezettségeit. Ezen rendelkezések ismerete nem csak a rendőr számára elengedhetetlen, hanem az intézkedéssel érintett személy számára is fontos, mivel az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsításával elősegítheti az intézkedési eljárás jogszerű lefolytatását. Az alábbi tájékoztató fentiekben megfogalmazott cél elérését hivatott szolgálni.
 
Rendőri intézkedésre az alábbi esetekben kerülhet sor:
  • Igazoltatás során
  • Fokozott ellenőrzés alkalmával – összehangolt rendőri tevékenység, melynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják és az ott tartózkodókat igazoltatják (pl.: természeti vagy ipara katasztrófa esetén)
  • Rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében
  • Személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor
  • Meghatározott létesítményekbe történő be-és kilépéskor (közbiztonságot veszélyeztető cselekmény megelőzése vagy megakadályozása érdekében)
 
A rendőri intézkedések közül az állampolgárok leggyakrabban az igazoltatással találkoznak.
 
Az igazoltatás célhoz kötött kell hogy legyen és minden esetben az igazoltatott személyazonosságának megállapítására irányul.
 
Az igazoltatás leggyakoribb esetei:
  • Szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén
  • Különböző engedélyhez kötött tevékenységet végző személyek igazoltatása (pl.: járművezetők, közterületen árusítók igazoltatása)
  • További eljáráshoz szükséges adatok megállapításakor (pl.: baleseteknél a szükséges adatok megállapítása a megindításra kerülő szabálysértési vagy egyéb eljárás érdekében)
  • Felkérésre igazoltatás (ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik és személyazonosságát igazolja)
 
A személyazonosság igazolható:
Az intézkedés alá vont állampolgár köteles személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. Az állampolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében a személyazonosságot a személyazonosító igazolványon túl minden olyan hatósági igazolvány igazolja, mely az alábbi adatokat tartalmazza:
  • Név
  • Születési hely
  • Születési idő
  • Állampolgárság
  • Anyja neve
  • Arckép
  • Saját kezű aláírás, illetve cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének aláírása
  • Az igazolvány okmányazonosítója és érvényességi ideje
Ilyen hatósági igazolványnak tekinthető pl.: az érvényes útlevél vagy az új típusú, kártya formátumú vezetői engedély.
Az intézkedő rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel az okmányok vizsgálatakor arra vonatkozólag, hogy az abban szereplő adatok valódiságát ellenőrizze. Az igazoltatott személy adatait a körözési nyilvántartásban is ellenőrizni kell.
 
Az igazoltatás végrehajtásának szabályai:
 
A szolgálati fellépés módja:
 
A rendőri intézkedést – amennyiben az az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti – a napszaknak megfelelő köszönéssel, a polgár nemének és életkorának megfelelő megszólítással, egyenruhát viselő személy esetén tisztelgéssel, továbbá a tervezett intézkedés céljának, nevének és azonosító számának közlésével kell megkezdeni. A rendőr az intézkedés megkezdése előtt, illetőleg, ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, azt követően szolgálati igazolványának és jelvényének felmutatásával igazolja a rendőrséghez tartozását és intézkedésre való jogosultságát.
Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításhoz szükséges ideig tarthat.
 
Amennyiben egyéb körülmények ezt indokolják, az intézkedő rendőrnek rögzíteni kell:
 
  • az igazoltatott személyazonosító adatait
  • az igazolvány sorozatát és számát, valamint
  • az igazoltatás helyét, idejét és okát.
 
Amennyiben az állampolgár nem igazolja magát, az intézkedő rendőr a személyazonosság megállapításához szükséges ideig feltartóztathatja, illetőleg előállíthatja. Az előállítás legfeljebb 8 órán át tarthat, melyet a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthat. Amennyiben ez idő alatt sem vezet eredményre a személyazonosság tisztázása, a rendőrség az előállított személyt jogosult 24 óra időtartamra közbiztonsági őrizetbe venni (az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít).
 
Rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség:
 
A jogszerű rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni. Ha az intézkedés alá vont személy a felszólításának nem tesz eleget, a rendőr „A törvény nevében” felszólítást követően szigorúbban lép fel.
 
Aki személyazonosságának igazolásával kapcsolatos kötelességét megszegi (személyi adatai bemondását, okmány átadását megtagadja vagy az említett adatokra vonatkozólag valótlant állít) szabálysértést követ és 100.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés esetén a Rtv-ben meghatározott kényszerítő eszközök (testi kényszer, bilincs, elektromos sokkoló, rendőrbot…) alkalmazhatók. Ezt követően az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni kell a panasztétel lehetőségeiről.
 
Jogorvoslat
 
A rendőri intézkedések (pl.: igazoltatás, elfogás, előállítás, elővezetés, közbiztonsági őrizet, közlekedésrendészeti intézkedés) valamint a kényszerítő eszközök alkalmazása miatt a Rtv-ben foglaltaknak megfelelően jogorvoslatnak van helye.
 
Az a személy jogosult előterjeszteni az, akivel szemben az intézkedést foganatosították. A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni, melyet a beérkezést követő 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője határozattal bírál el. A határozat ellen fellebbezési lehetőség van, melyet a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél, de a felettes rendőri szervnek címezve kell benyújtani. Amennyiben az elsőfokú határozatot hozó szerv az elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően nem módosítja, nem javítja ki vagy nem egészíti ki, a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, amely a beérkezéstől számított 15 napon belül határozattal rendelkezik arról, hogy az elsőfokú döntést helyben hagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nem áll rendelkezésre megfelelő adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A felettes szerv határozatával szemben, annak közlésétől számított 30 napon belül bírósági jogorvoslatnak van helye.
 
Alkalmazott jogszabályok:
  • A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
  • A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
  • A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet
  • Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet

 

Szóljon hozzá!

Írja be a választ csupa kisbetűvel írva!

Aktuális

Pályakezdő újságírókat keresünk

Kattintson a részletekért.

Aktuális


Hirdetés

Partnereink

Isiscom

Pannonsystem