Őszinteség és kölcsönös bizalom nélkül elképzelhetetlen számomra az interjúkészítés - mondta Borzák Tibor újságíró, szerkesztő a Szembeszélő című kötet szerzője az MTI-Pressnek. A könyvbe 30 interjú került, a magyar színházi, filmes, irodalmi és zenei élet valódi sztárjai, köztük három magyar gyökerű amerikai híresség: Tony Curtis filmszínész, Szipál Márton fotóművész és Joe Murányi dzsesszmuzsikus, aki Louis Amstrong utolsó klarinétosa volt. Valamennyien egyszerűen, kedvesen, őszintén meséltek neki.

A megszólítottakkal régi kapcsolat fűz össze, köztük Kepes András televíziós személyiséggel, Varnus Xavér orgonaművésszel vagy Sebestyén Márta énekessel. Szerencsémnek tartom, hogy a megszólított művészek igazi értékeket képviselnek, és hitelesek a maguk műfajában - tette hozzá.

A kötet szerkezeti érdekessége, hogy két kérdés-felelet formában készített interjút függő beszéd követ, amelyben a szerző összefoglalja a beszélgetés tartalmát. Ezeket az írásokat Borzák Tibor sorsnovelláknak tartja.

Interjúalanyai szemtől szemben elmeséltek neki olyan történeteket, amelyek a bizalom jelei, és a kölcsönös érdeklődést feltételezik. Például a beszélgetést sok esetben hétköznapi dolgokkal kezdték, azzal, hogy éppen mi fáj nekik vagy mit olvasnak. Ezután a diskurzus már oldottabb, őszintébb, és nem általános életrajzi adatok sorjáznak benne.

Sándor György humoralista megható története a szerelemről és egyidejűleg a gyászról szól. A sorsnovellában azt mondja el, hogyan vesztette el 41 éven át hű társát, Ilikét, és miközben ápolta a nagybeteg asszonyt, hogy esett szerelembe egy nála 20 évvel fiatalabb nővel, Judittal, aki segítette gondozni feleségét, és neki jutott eszébe, hogy Ilikének fel kell adatni az utolsó kenetet.

Esterházy Péter arra a kérdésére, hogy mi az író dolga, azt feleli: az írás. Szeret Magyarországon élni, jó kakaspörköltet enni, barátokkal találkozni. Fiatalkorában matematikus diplomával a zsebében fölvetődött, hogy világgá megy, de végül azt gondolta, hogy magyar íróként az anyanyelve közelében kell maradnia. "A hazafiságot a munkában látom: dolgozni kell, nem dumálni" - idéz a szerző az interjúból.

Lajkó Félixről, a kishegyesi hegedűvirtuózról megtudtam, hogy gyermekkorában nyomasztotta a házukban levő, üresen álló, lezárt szobák titka, és ha egyedül volt otthon este, a félelem legyűrésére elővette citeráját, máskor a hegedűjét, és játszani kezdett. A palicsi iskolai táborélet idején beleszeretett az erdőbe, ami azóta is biztos pont az életében. Nagy koncertjei előtt a fák közötti tisztáson gyakorol - fűzte hozzá a szerző.

Az újságíró-szerkesztő megemlítette, hogy volt, amikor érzékeny pontot érintett a beszélgetésben, és nem mindenki enged beláttatni a magánszférájába. Molnár Piroska színművész egyenesen kimondta, hogy magánéleti fájdalmai nem tartoznak másra. Idézte mestere, Pártos Géza szavait: "Drágám, az életből csinálja a szerepeit! Igyekezzen élni, mert akkor gazdagabbak lesznek a szerepei!".

Janisch Attila filmrendezőről is kiderül egy különös történet a könyvből. A filmes mindig is szeretett volna fuvolázni, mert rabul ejtette a hangja. Vett magának egy hangszert, és 40 évesen beiratkozott abba a zeneiskolába, ahová a kislánya is járt, hogy elsajátítsa az alapokat. Először őrültnek nézték, de két évig irányítással tanult, és azóta is fújja hangszerét elhagyott víztoronyban, domboldalon, erdei tisztáson, és szerinte ennél jobb relaxáció nem létezik a világon.

A sors különös ajándéka, hogy Popper Péter pszichológus Borzák Tibornak adta élete utolsó interjúját. A szerző büszke rá, hogy nem fárasztotta el a pszichológust, aki meg is jegyezte, hogy a szellemi fáradtság ellen indiai jógatechnikát sajátított el, de ezúttal nem kellett bevetnie. Ellenségeiről azt mondta, hogy "megpróbálom kiiktatni az életemből a velük való együttműködést és kapcsolattartást. Sosem mentem bele buta harcokba, küzdelmekbe, rágalmazásokba, gyűlölködésekbe. Ezekbe ugyanis bele lehet zülleni".

Az MTI-Pressnek a szerző elmondta, hogy a Szembeszélő című kötet magánkiadásban látott napvilágot. A könyvet fia, Borzák Márton, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója készítette, apa és fia már több közös kötetet tervezett együtt. A legtöbb művészről a könyvben látható fotókat Bohanek Miklós, Gordon Eszter és Ujvári Sándor készítette.
 

Orbán Györgyi