A város nem szeretné a sátortábort, de „bele kell állni ebbe a történetbe” - mondja a polgármester.
Vélhetően a belvíz miatt egyelőre nem épült semmilyen sátortábor Szentgotthárdon, de ha végül mégis elkészül, tiltakozás és polgári engedetlenségi akció lesz a településen, legalábbis ezt ígéri Lábodi Gábor jobbikos képviselő, aki szerint „hatalmas a felháborodás”. Kiderült, a kormány csak a múlt szerdai döntése után értesítette a szentgotthárdiakat és a körmendieket, hogy ismét sátrakat húznak fel a migránsoknak - írta meg a Magyar Nemzet.
A lap felidézte: már tavaly ősszel is voltak sátrak a településen. A felvetésre Lábodi Gábor azt válaszolta: akkor ideiglenes kiléptetőpontnak nevezték a tábort, most viszont befogadóállomásnak hívják, vagyis változtak a fogalmak, csak épp erről senki nem beszél.
A cikk szerint az új táborokra azért van szükség, mert már most telítettek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal táborai. Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán a lehetséges 981 helyett már 1159-en vannak, míg a három őrzött központban, Nyírbátorban, Békéscsabán és Kiskunhalason 444-en tartózkodnak, miközben a kapacitást összesen 488 főre tervezték.
Szentgotthárd nem szeretné a sátortábort, ahogy egyetlen település sem örülne a migránsoknak. A településen belül egyébként sincs a sátrak felhúzására alkalmas helyszín. Ugyanakkor az ország érdekeit is szem előtt kell tartani, vállalni kell ezt, „bele kell állni ebbe a történetbe” úgy, hogy közben a lakosság maximális biztonságát is szavatolni kell, mondta a Magyar Nemzetnek Huszár Gábor.
A Körmenden felépített sátortábor. Fotó: Varga György (MTI)
Szentgotthárd fideszes polgármestere emlékeztetett rá, hogy Vas megyére is érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, amelyet a kormány tavaly ősszel több megyére hirdetett ki. Ebben a helyzetben a képviselő-testület hozzájárulása nélkül is meg lehet építeni a tábort. Tavaly októberben egyébként aláírásgyűjtéssel erősítették meg, hogy nem akarnak konténertábort Szentgotthárdra, a végül felhúzott sátrakat pedig egyetlen illegális bevándorló sem használta, hiszen amint megérkeztek, rögtön tovább is indultak az onnan alig 25 méterre lévő határ felé.
A lap hozzátette: a helyiek előzetes megkérdezése és tájékoztatása nélkül hoztak döntést az ideiglenes befogadóállomásokról. Még tavaly őszszel két másik helyszínen, Sormáson és Martonfán akart a kormány ideiglenes táborokat építeni a helyiek megkérdezése nélkül, ám akkor a helyiek tiltakozásának hatására végül „lemondtak” a két településről. Utána került elő Körmend és Szentgotthárd, ahol ugyan felhúzták a sátrakat, de nem használták azokat.
A Magyar Nemzet a fentiekhez hozzátette: a honvédség a napokban civil autókat vesz nyilvántartásba „igénybevételi céllal”. A listázás azt jelenti, hogy ha a honvédségnek szüksége van az autóra, akkor a tulajdonosnak nincs más lehetősége, mint átadni a kulcsot, és nézni, ahogy elhajtanak vele – számolt be az Index, majd az RTL Híradó. A Magyar Honvédség a gépjárművek tulajdonosait levélben értesíti, és az autóval kapcsolatban rendszeres adatszolgáltatásra is kötelezik a „kiválasztottakat”. Nem speciális munkagépekről van szó: terepjárókat és mikrobuszokat listáznak. A honvédelmi tárca a hírekre reagálva azt közölte, hogy eddig egyetlen járművet sem vittek el a tulajdonosától, csak lajstromozzák a gépkocsiállományt arra az esetre, ha mégis kellene. Az állami vezetőkre, képviselőkre viszont nem vonatkozik az összeírás, az ő autóikat nem vihetik el.