Szijjártó Péter és Hoffmann Rózsa a kőszegi Tranzit fesztiválon

2013.08.22. 20:18

A két államtitkár kerekasztal beszélgetéseken vett részt. Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke is felszólalt.



Szijjártó: kiszolgáltatottságunkat csökkentheti a keleti nyitás

Szijjártó Péter szerint ha Magyarország bővíteni akarja exportját, dinamikusan fejlődő országok felé is fordulnia kell. A keleti nyitás szavai szerint csökkentheti az ország kiszolgáltatottságát az uniós piacoknak.

    A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára erről csütörtökön Kőszegen beszélt a Tranzit ifjúsági közéleti fesztiválon, ahol Ujhelyi Istvánnal, az Országgyűlés szocialista alelnökével folytatott kerekasztal-beszélgetést a közélet és a gazdaság iránt érdeklődő egyetemisták előtt.

    Szijjártó Péter hangsúlyozta: jelenleg a magyar export több mint háromnegyede irányul az Európai Unió piacaira, kivitelünk 82 százalékát azonban külföldi tulajdonú vállalkozások adják, a magyar kis- és középvállalkozások termékei nehezen jutnak ki a nagy gazdasági potenciált jelentő kínai, indiai és arab piacokra.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára beszél. Balról Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, jobbról Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) docense, sinológus.
Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára beszél. Balról Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, jobbról Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE-BTK) docense, sinológus.


    Elmondta: a gazdaságpolitika és a diplomácia eszközeivel az eddiginél hatékonyabb módon kívánják segíteni, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás jusson lehetőséghez a keleti piacokon. Ennek érdekében akár a jelenlegi diplomáciai és gazdasági külképviseleti rendszer átszervezésére is szükség lehet - fogalmazott.

    Ujhelyi István úgy fogalmazott: egyetért a kormánnyal abban, hogy kelet, főleg Kína, India és Oroszország felé igyekszik bővíteni az ország gazdasági kapcsolatait, de ezt szerinte nem kell semmiféle "ideológiai mázba" csomagolni, ez az ország gazdasági érdeke, amelyet már az előző kormányzat is felismert.

    Az ellenzéki politikus szerint egy több cikluson átívelő gazdasági stratégiára van szükség, amelyet követve a magyar vállalkozások nem a kínai vagy indiai piacok egészével, hanem tartományokkal és városokkal alakíthatnak ki kapcsolatokat.

    Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint a politikának, a politikusoknak kisebb szerepük van a gazdasági kapcsolatok alakításában, mint gondolják, a piaci befektetések gazdasági számítások alapján működnek, és a nagy cégek képviselői sokszor már csak azután fordulnak a politikusokhoz, miután meghozták döntésüket.

    A Kelet-szakértő arra figyelmeztetett: Kína és az egész ázsiai térség nagy lehetőségeket hordoz ugyan, de megfogalmazása szerint "nem szabad hasra esni a kínai gazdaság előtt", hiszen az a GDP tekintetében nem előzi meg az Európai Unió vezető országainak teljesítményét.

    Szijjártó Péter erre reagálva hangsúlyozta: természetesen továbbra is meghatározó fontosságúak maradnak a nyugati, európai uniós vagy az Egyesült Államokkal folytatott gazdasági kapcsolatok, ezt tükrözik azok a stratégiai megállapodások is, amelyeket a magyar kormány az elmúlt hónapokban ezekkel a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatokkal kötött.

Hoffmann Rózsa: nincs káosz a tankönyvellátásban

A köznevelési államtitkár a Tranzit kerekasztal-beszélgetésén kijelentette: a tankönyvek 70 százaléka már az iskolákban van.

    Hozzátette: a Tankönyvellátó a többi tankönyvet is határidőre ki fogja szállítani, de 1 millió 300 ezer diák könyveit nem lehet egyik napról a másikra eljuttatni a címzettekhez.

    Az államtitkár szavai szerint akiknek az iskola leadta az adatait, annak a Tankönyvellátó küldött csekket, de akinek esetleg még sincs a befizetéshez szükséges utalványa, az még pótolhatja, ha az iskolával felveszi a kapcsolatot.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára (k) beszél a Ki nevel a végén? - Pedagógus-életpályamodell című kerekasztal-beszélgetésen. Balról Jeszenszkyné Gallai Gabriella, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének (ÁIIOSZ) elnöke, jobbról Szabó Anett moderátor.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára (k) beszél a Ki nevel a végén? - Pedagógus-életpályamodell című kerekasztal-beszélgetésen. Balról Jeszenszkyné Gallai Gabriella, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségének (ÁIIOSZ) elnöke, jobbról Szabó Anett moderátor.


    Hoffmann Rózsa a közoktatásban lezajlott állítólagos "államosításáról" szólva kijelentette: az iskolák 64 százaléka került át állami fenntartásba, szavai szerint a magyar iskolarendszer még ma is színes és változatos, a tananyag azonban egységes.

    Az államtitkár a pedagógus-életpályamodellről szólva kijelentette: a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása a pedagógushivatás anyagi és erkölcsi elismertségét szolgálja.

    Szavai szerint az ország teherviselő képessége miatt ugyan nem tudnak a pedagógusoknak szeptembertől annyi béremelést adni, mint amennyit a törvényben meghatároztak, de azt komoly eredmények nevezte, hogy a béremelés értékállóságát biztosították.

    Hoffmann Rózsa egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha egy év múlva is jelenlegi posztján lesz, szívesen foglalkozna az érettségi rendszerének reformjával.

Fotó: Fotó: Nyikos Péter
 

.