A magyar városok önkormányzatainak működésére jellemzőbb az átláthatatlanság, az elzárkózás, az információk eltitkolása, mint a nyitottság és az elszámoltathatóság – állítja a Korrupciókutató Központ Budapest. Részletesen megnéztük, mi a helyzet a vasi megyeszékhelyen.
A nyitottságot, vagyis a különféle adatokhoz való hozzáférhetőséget, illetve azok átláthatóságát tekintve Szombathely nem jutott be az első 45 helyezett közé. Ahogy a legtörvénytisztelőbb, tehát a törvényileg szabályozott információk közzétételét leginkább feladatának érző 31 település közé sem. Ám mindkét szempontból a középmezőnyben található. Ezek a főbb megállapítások találhatók meg a Korrupciókutató Központ Budapest napokban megjelentetett anyagában.
A lenyitottabb magyar önkörmányzatok
Sorszám Településnév MANYI értéke 1 Sopron 0,94 2 Pilisvörösvár 0,88 3 Békéscsaba 0,82 4 Kecskemét 0,82 5 Szeged 0,82 6 Bábolna 0,76 7 Budapest 22. ker. 0,76 8 Bük 0,76 9 Göd 0,76 10 Hévíz 0,76 11 Kistarcsa 0,76 12 Lajosmizse 0,76 13 Martfű 0,76 14 Mezőberény 0,76 15 Mezőkövesd 0,76 16 Mórahalom 0,76 17 Nyíregyháza 0,76 18 Tatabánya 0,76 19 Zalaegerszeg 0,76 20 Balatonalmádi 0,71 21 Balmazújváros 0,71 22 Budaörs 0,71 23 Budapest 02. ker. 0,71 24 Budapest 13. ker. 0,71 25 Budapest 18. ker. 0,71 26 Budapest 23. ker. 0,71 27 Debrecen 0,71 28 Esztergom 0,71 29 Fót 0,71 30 Gyomaendrőd 0,71 31 Győr 0,71 32 Jászberény 0,71 33 Kaba 0,71 34 Kapuvár 0,71 35 Kisújszállás 0,71 36 Lenti 0,71 37 Nagykanizsa 0,71 38 Nyergesújfalu 0,71 39 Nyírbátor 0,71 40 Orosháza 0,71 41 Solt 0,71 42 Szentes 0,71 43 Szentgotthárd 0,71 44 Tapolca 0,71 45 Tiszaföldvár 0,71 ... Szombathely 0,65 A MANYI index 0-tól 1-ig terjedően vesz fel értékeket. A nullás érték azt jelenti, hogy az önkormányzat honlapján semmilyen információ nem találhat az önkormányzat működésével, a közbeszerzésekkel és az üzleti szerződésekkel kapcsolatban. Az egyes érték pedig azt mutatja, hogy minden vizsgált kérdésben nyitott az önkormányzat, nyilvánosságra hozza működéséhez és munkájához kötődő adatokat, információkat és dokumentumokat, azaz az egyes értékkel rendelkező önkormányzat minden szempontból eleget tesz a nyitottsági követelménynek.
A vizsgálat tárgya 368 magyar önkormányzat 2013-as honlapjának információközlési gyakorlata volt, célja pedig az, hogy a kutatócsoport tükröt tartson a városi önkormányzatok elé. A szakemberek kíváncsiak voltak arra, hogy az önkormányzatok mennyire tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket. Hiszen – mint írják – „a törvénytisztelet, a jogkövető magatartás a modern demokráciák alapja. Nagymértékben rombolja az állampolgárok, a vállalkozások jogkövető magatartás iránti elkötelezettségét, ha maguk az állami intézmények sértenek törvényt.”
A kutatásban az összes magyarországi város szerepel (ez 23 fővárosi kerületet, a 23 megyei jogú és további 322 várost jelent). Az önkormányzatok honlapjainak vizsgálata előre összeállított szempontok szerint történt.
A leginkább törvénytisztelő önkormányzatok
Sorszám Településnév ÖNTI értéke 1 Budapest 23. ker. 1,0 2 Kaba 1,0 3 Mezőberény 1,0 4 Pilisvörösvár 1,0 5 Sopron 1,0 6 Zalaegerszeg 1,0 7 Ács 0,9 8 Bábolna 0,9 9 Békéscsaba 0,9 10 Budapest 18. ker. 0,9 11 Budapest 20. ker. 0,9 12 Budapest 22. ker. 0,9 13 Bük 0,9 14 Cegléd 0,9 15 Győr 0,9 16 Hajdúnánás 0,9 17 Hévíz 0,9 18 Kecel 0,9 19 Kecskemét 0,9 20 Kistarcsa 0,9 21 Komárom 0,9 22 Lajosmizse 0,9 23 Mezőhegyes 0,9 24 Mezőkövesd 0,9 25 Mohács 0,9 26 Mórahalom 0,9 27 Nyíregyháza 0,9 28 Pusztaszabolcs 0,9 29 Szeged 0,9 30 Szentgotthárd 0,9 31 Tiszaföldvár 0,9 ... Szombathely 0,7 Az Önkormányzati Törvénytisztelet Index-nek (ÖNTI) azt mutatja meg, hogy mennyire törvénytisztelők a magyar városok önkormányzatai. Ez a mérőszám megmutatja, hogy az önkormányzatok milyen és mennyi információt közölnek honlapjaikon a törvény által előírtak közül.
AzAz eredményekből általánosságban kiderül, hogy az állampolgári tájékozódás szempontjából fontos információk jellemzően nem jelennek meg az önkormányzati honlapokon. Ilyenek a testületi ülések napirendjei, összefoglalói, vagy az önkormányzati közbeszerzésekre vonatkozó információk. Ha az önkormányzat választhatott a több vagy a kevesebb információt tartalmazó adatok közlése között, akkor valószínű, hogy az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot kevésbé szolgáló utóbbi megoldást választotta.
„A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a magyar városok önkormányzatainak túlnyomó többsége törvényszegően jár el akkor, amikor meghatározza, hogy milyen információk jelennek meg honlapjain”. Ebből az is következik, hogy jellemzően magas korrupciós kockázat mellett működnek – áll riportban.
De nézzük részletesen, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest által vizsgáltak alapján optimális esetben mit kellene megjelentetnie honlapján, illetve hogy ezeknek a követelményeknek mennyire felel meg a szombathelyi önkormányzat.
A csaknem 80 oldalas anyag fejezeteiben nincsenek információk az egyes önkormányzatokról, így a vasi megyeszékhelyre vonatkozó adatokat mi magunk gyűjtöttük ki a www.szombathely.hu oldalról, azon szempontokat követve, amelyek a riportban szerepelnek. Az alábbi pontokban a viszonyítás megkönnyítése kedvéért először az országos átlagot közöljük.
Képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei (2010. január 1-től 2013. szeptemberig):
Ezeket a megyei jogú városok 78,3 százaléka szerepelteti honlapján.
Szombathely: 2005 nyarától elérhetők a testületi ülések jegyzőkönyvei.
A testületi ülések előzetes napirendje:
A 368 városból csak 40 közli, ez 10 százaléknál valamivel több. A megyei jogú városoknak viszont a 21,7 százaléka.
Szombathely: Ugyancsak piros pont, az évekkel ezelőtti meghívók is elérhetők.
Bizottsági ülések jegyzőkönyvei és előzetes napirendjük:
Ezek közlésére nem kötelezi törvény az önkormányzatokat, de vizsgálták a meglétüket. Az önkormányzatok 16,6 százaléka töltött fel legalább egy bizottsági jegyzőkönyvet honlapjára. A következő bizottsági ülés napirendje csak a települések 4,6 százalékában elérhető.
Szombathely: Az előzetes napirendek évekre visszamenőleg megtalálhatók a honlapon. A jegyzőkönyvekkel van lemaradás, cikkünk készítésekor az utolsó ülések jegyzőkönyveit nem minden esetben olvashatók el. Ilyen a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Környezetvédelmi, valamint az Egészségügyi Szakmai Bizottság. A Közbeszerzési Bizottság üléseiről szóló jegyzőkönyveket évek óta nem töltötték fel, csak az előzetes napirendet.
Zárt ülések:
Azt vizsgálták, hogy a 2012-es évből találnak-e információt a zárt ülésekről. A honlapok 62,8 százalékában találtak, legalább egy zárt ülésre utalót.
Szombathely: az előzetes napirendi pontokat és a zárt üléseken elfogadott, általunk találomra kiválasztott határozatokat is megtaláltuk.
Közbeszerzési szerződések:
A közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlatkérő (ebben az esetben az önkormányzat) honlapján köteles közzétenni „a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket”.
A közbeszerzési törvényt 2013. június 21-én módosították, ám mivel a kutatócsoport ez előtt az időpont előtt kezdte el az adatfelvételt, még a korábban hatályos rendelkezések alapján vizsgálódott.
A Korrupciókutató Központ Budapest számításai szerint a honlapok 47,6 százalékán (175 honlapon) elérhető legalább egy közbeszerzési szerződés, ami nagyon alacsony aránynak tekinthető. A 175-ből csak 42 esetben található 2012-es dokumentum. A megyei jogú városok esetében ez az arány 60,9 százalék.
„Nem valószínű, hogy a magyar városok önkormányzatainak kevesebb, mint a felénél történt volna az elmúlt években közbeszerzés” – állapítják meg. „A fentiekből nyilvánvaló, hogy a közbeszerzési törvényben foglalt kötelezettségeiknek a magyar városok önkormányzatai szinte egyáltalán nem tettek eleget a törvény 2013. évi módosítása előtt.”
Szombathely: Árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás almenük találhatók a Közbeszerzési eljárások menüpontban. Ezekben 2011 nyarától szerepeknek a dokumentumok.
Árubeszerzés: 2011-ből 20, 2012-ből 4, 2013-ból 5, 2014-ből 3 eljárás anyagai szerepelnek.
Építési beruházás: 2011-ből 46, 2012-ből 9, 2013-ból 9, 2014-ből 7.
Szolgáltatás: 2011-ből 54, 2012-ből 15, 2013-ból 21, 2014-ből 5.
Nem tudjuk, hogy ezek a számok soknak vagy kevésnek számítanak-e.
Közbeszerzési szerződések teljesítése:
Az előzőekhez hasonlóan az önkormányzatok honlapján elérhetővé kell tenni a megvalósult szerződések teljesítésére vonatozó adatokat is. Ezt a vizsgált városok 26,6 százaléka tette meg, ezek honlapján legalább egy darab közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó dokumentum elérhető. Megyei jogú városok esetében ez az arány 56,6 százalék.
Szombathely: Több esetben hiányzik a dokumentum.
Jogorvoslati eljárás és a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzése:
Jogorvoslati eljárásra vonatkozó dokumentum az önkormányzati honlapok 13,6 százalékán (a budapesti kerületek és a megyei jogú városok esetén 56,5 százalékánál) szerepelt.
Szombathely: Néhány eljárásnál találtunk a jogorvoslati eljárással kapcsolatos fájlokat, illetve Közbeszerzési Döntőbizottsági határozatokat.
Közbeszerzési terv és éves statisztikai összegzés:
Az önkormányzatoknak honlapjukon közzé kell tenniük a közbeszerzési tervet, annak módosítását, illetve módosításait, valamint „a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést”. Ezeket a rendelkezéseket is 2013. június 21-én módosították, ezért 2010-tól 2013-ig vizsgálták a közbeszerzési terveket és 2010-től 2012-ig visszamenőleg a statisztikai összegzéseket.
A városok 75,3 százalékának honlapján található legalább egy közbeszerzési terv. A megyei jogú várok honlapjának 81 százalékán érhető el a 2013. évi dokumentum. Statisztikai összegzést a városok 38,9 százaléka tett közzé.
2010-től 2012-ig az önkormányzati honlapok mind nagyobb százalékán (2010: 38,3, 2011: 47, 2012: 51,9) elérhető el közbeszerzési terv. 2013-ra ez az arány 50 százalékra csökkent.
A statisztikai összegzések elérhetősége: a tendencia hasonló, mint a közbeszerzési tervek esetében. 2010-ben csupán 19,8, 2011-ben 25, 2012-ben 20,7 százalék volt azoknak az önkormányzati honlapoknak az aránya, ahol elérhetővé tették a közbeszerzési tervet.
Szombathely: Csak a 2014-es közbeszerzési terv és módosításai elérhetők. Éves statisztikai összegzést nem találtunk.
Üzleti szerződések:
Nyilvánosságra kell hozni a „nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosítása, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát” – fogalmaz a törvény.
A kutatócsoport legalább egy egyedi esetre vonatkozó üzleti szerződést a városok 8,2 százalékánál talált. Ez kereken 30 várost jelent. Kevésbé részletes, aggregált (összefoglaló), táblázatos formában a városok 55,4 százaléka, 204 város közölt információkat. A megyei jogú városok esetében ez az arány 82,6 százalék.
Szombathely: 2004-től elérhetőek ezek a dokumentumok, évenkénti bontásban, de az idei kivételével 2013-ban töltötték fel őket. A vasi megyeszékhelyen is az összefoglaló táblázatos adatközlést részesítik előnyben.
Ajánlati felhívás:
Erre vonatkozóan sincs törvényi kötelezettség.
A városok 43,2 százaléka tett közzé legalább egy ajánlati felhívást. A megyei jogú városok aránya 56,6 százalék.
Szombathely: Esetleges a közzétételük.
Beszerzési szabályzat:
A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseket szabályozza. Szintén nem kötelező közzétenni, ezért nem meglepő, hogy mindössze a városok 5,4 százalékának honlapján volt elérhető.
Szombathely: Nem találtuk.
Európai Uniós pályázatok leírása, szerződések:
A honlapok 88,9 százalékán megtalálhatók az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések leírásai és az azokra vonatkozó szerződések. A legjobban a megyei jogú városok állnak, ezek mindegyike eleget tett törvényi kötelezettségének.
Nem normatív támogatások:
A nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére és megvalósulási helyére vonatkozó adatok.
A Korrupciókutató Központ Budapest az üzleti szerződésekhez hasonlóan itt is vizsgálta, hogy az önkormányzatok egyedi eseteket vagy aggregált, táblázatos adatokat tesznek-e közzé. Ezúttal is kiderült, hogy leginkább az utóbbiakat.
Öt város honlapján (1,4 százalák) szerepelt legalább egy nem normatív támogatásra vonatkozó szerződés. Aggregált, táblázatos formában 216 város (58,7 százalék) honlapján találhatók ilyen adatok. Ezek közül a megyei jogú városok aránya 95,7 százalék.
Szombathely: 2004-től évenkénti bontásban szerepelnek a honlapon az adatok.
Idegen nyelv:
Az adatfelvevők az önkormányzatok nyitottsága kapcsán vizsgálták, hogy milyen idegen nyelven érhetőek el a honlapok. 123 város (33,4 százalék) honlapja volt elérhető valamilyen (leggyakrabban német és angol) idegen nyelven is, ebből a megyei jogú városok aránya 78,3 százalék.
Szombathely: Német és angol nyelv
Oldaltérkép és keresőmotor:
A honlap átláthatóságát, a felhasználó eligazodását segítik. Előbbit a honlapok 34,8 (a megyei jogú városok 52,2), utóbbi 73,6 (megyei jogú városok 95,7) százalékánál találtak.
Szombathely: Oldaltérképet nem találtunk, de keresőmotor van.
Nem először vizsgálják az önkormányzatok adatközlését. Ahogy arról tavaly lapunk is beszámolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központja és az Átlátható állam civil kezdeményezés 2012-ben elvégzett kutatása szerint a kecskeméti bizonyult a legnyitottabb önkormányzatnak. Akkor 417 önkormányzat honlapját vizsgálták az átláthatóság szempontjából. A nyitottsági top 10-ben Szombathely a negyedik helyen szerepelt.