Szombathely különleges látnivalója: a Szent Márton úti temető

2015.03.29. 22:54

Ön tudta, hogy ez Európa egyik legrégebbi sírkertje?

Szombathely nagy történelmi múltra visszatekintő város, így hát nem meglepő, hogy számos különleges historikus emléket rejt magában. Itt található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető. Ez a hely tulajdonképpen egy szabadtéri múzeum is egyben, hiszen itt nyugszanak azok a tisztségviselők, politikusok, ipari vállalkozók, akik Szombathelyt a "Nyugat Királynőjé"-vé tették.

Gyorsinfó:
 
Név: Szent Márton úti temető
Cím: 9700, Szombathely, Szent Márton u. 40.
Belépő: nincs
Nyitva tartás:
nyári időszakban, március 1 – november 10-ig; 6-20 óráig
téli időszakban, november 11 – február 28-ig; 7-18 óráig
Parkolási lehetőség: közvetlenül a temető előtt, 100 forint / óra
Ennyi idő kell a megtekintéséhez: 1,5-2 óra

A temető előtt található Mária-szobor a szombathelyi Hudetz műhely munkája.

Raffensperger Ignác – a Fő téri Szentháromság-szobor fővállalkozója – által faragott síremlék, amelyet Franz Nikisch számára készített. A neobarokk stílusú sír feltehetőleg az 1860-as években készült.

Ez a sirató nőalakot ábrázoló szobor sok darabban volt még a 2000-es évek elején. Módy Péter veresegyházi szobrászművész restaurálta 2003-2004 táján, így vált ez Szombathely egyik legszebb sírkövévé. A stílusjegyek alapján 1830-50-es évekből származik.

A Tempel és Horváth család német nyelvű síremléke. A tetején valaha egy madárfigura volt, valószínűleg sas, amely Szent János evangélistára utalhat. Ez alatt Máriát és a keresztre feszített Jézust láthatjuk. Az alsó rész domborműve kevésbé kivehető, de lehetséges, hogy egy delfinen lovagló puttót ábrázol. A jelenetet a készítő valószínűleg egy metszetről faragta át. A temető régebbi síremlékei közé tartozik, mivel 1810-es években készült.

Feltehetően az 1800-as évek elején készült német feliratú síremlék. Különlegességét az adja, hogy a temetőben található sírkövek közül ezen figyelhető meg a legtöbb halálszimbólum: homokóra, koponya, isteni bárány feltámadási zászlóval, isten szeme, szomorúfűz egy urnával. Könnyen lehet, hogy a keszthelyi Festetics-kastény mesterei közül készítette valaki.

Buttá József műkertész kora modern stílusú sírja, amely Bozzay Ödön munkája.

Bozzay Ödön szobrászművész saját sírja.

Balra: Bedy Zsuzsannának a családi nyughelye. A neoromán stílus jegyeit mutatja. Minden bizonnyal az 1860-’70-es évek tájáról való.
Középen: Vincenz Mayer sírja. Neogótikus síremlék, amelyhez valószínűleg egy német vagy osztrák kőfaragó könyvből vette a mester az ötletet. Nagy valószínűséggel az 1800-as évek közepén készült.
Jobbra: Korongdíszes, copf stílusban készült, német nyelvű sírkő. Egyiptomi obeliszket mintáz, amely az egész 19. században nagyon népszerű sírkőtípus volt.

A Kálvária-szobor a 2004-es restaurálás folytán nyerte el mai alakját. Késő barokk sírkő, amely alighanem keszthelyi mester munkája. Eredeti feszülete ismeretlen helyen, ma a Hudetz műhely 19. század végén faragott, kvalitásos munkája helyettesíti.

A Kálvária-szobor mögött kiásott és felállított oszloplábazatról még ma sem tudják pontosan, hogy honnan származik, de Torjay Valter művészettörténész szerint a korábban itt álló Szent Márton kútnak az egyik töredéke lehet.

A temető legnagyobb mauzóleuma, a Hübner családé. Hübner János építkezési vállalkozó, 1848-as nemzetőr volt, aki bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Hübner János nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.

A Vizmathy család gyermekeinek síremléke, amely Merkly Ferenc szobrászművész munkája. Itt nyugszanak annak a Vizmathy Gézának a gyermekei, aki Éhen kor Szombathelyének egyik legértékesebb tagja volt. A síkövön fia, Vizmathy Zoltán látható, aki gyermekként halt meg agyhártyagyulladásban, de ezen a helyen nyugszik testvére Piroska is, aki csecsemőként halt meg.

Műkő síremlék, mely az 1920-’30- as években készülhetett. Merkly Ferenc szobrászművész kézjegyeit viseli.

Mintha egy dimenziókapu lenne a temetőben. Átlépve rajta, egy teljesen más világ tárul a látogató szeme elé.

Sokan nem is tudják, hogy a temetőnek van hátsó része és az milyen emlékeket rejt magában. Itt találhatóak a Kerner és az Eredics család mauzóleuma, de például itt temették el Weöres Sándor édesanyját is, akinek nyughelye ma már a híres magyar költő szülőháza mellett található Csöngén.

A temető az első századtól egészen 1977-ig működött. Úgy tűnik az emberekben még ma is él az a vágy – hogyha másként nem – urnásan visszatemetkezhessenek azokba a sírokba, amelyekben az elődeik nyugszanak. Torjay Valter művészettörténész – mint mondta – tanúja is volt egy ilyen titkos temetésnek, amikor a nagymamát a saját kérésének megfelelően elhamvasztották és titokban berakták a családi sírba engedély nélkül.

A szombathelyi Szent Márton úti temető

Ezúton köszönjük Torjay Valter művészettörténésznek, hogy segítséget nyújtott a cikk elkészüléséhez.

.