A Szent Márton-kutatás legújabb eredményeit foglalja össze az a kiadvány, amelyet január 20-án mutatott be a Szombathelyi Képtárban Zsámbéky Monika művészettörténész.

A Szent Márton-kutatás legújabb eredményeit foglalja össze az a kiadvány, amelyet január 20-án mutatott be a Szombathelyi Képtárban Zsámbéky Monika művészettörténész.

A kötet a tavaly februárban Szombathelyen (Savariában), Szent Márton szülővárosában tartott konferencia tizenhárom előadását tartalmazza 176 oldalon, gazdag képmelléklettel; a könyv a képtár saját kiadásában jelent meg.

A sokoldalú, interdiszciplináris kötet szerzői többségében művészettörténészek, de van közöttük irodalmár, zenetörténész, régész és néprajzkutató is - mondta Zsámbéky Monika (a képen).

Az összeállított anyag nemzetközi kitekintést is nyújt a témában: Janez Balazic szlovén kutató a szlovén emlékhelyekről, Detáry Ida a cseh és morva kutatások eredményeiről számol be, Tóth Péter pedig a bizánci-görög Márton-forrásokat kutatja és mutatja be. Gáspár Dorottya Hagiográfiai toposzok című, elméleti síkon mozgó értekezésében azt a kérdést teszi fel és vizsgálja, vajon létező személy volt-e a negyedik században Szent Márton, vagy alakját csak a legendák alkották meg.

A szent életével kapcsolatban sok a bizonytalan adat - születésének ideje, életének főbb eseményei, például kilépése a hadseregből -, eltérő adatokkal találkozunk első életrajzírója, Sulpicius Severus és a Szent Márton kultuszát később kutatók munkáiban, ez azonban a szent létét nem kérdőjelezi meg - fogalmazott a művészettörténész.

A kötetben Kovács Andrea zenetörténész a Szent Mártonhoz kapcsolódó középkori liturgikus énekeket veszi számba, Wehli Tünde a kódexfestészet ábrázolásait mutatja be, Gombosi Beatrix pedig Szent Márton köpenyének különleges kapcsolatát tárja fel, párhuzamba állítva a középkori köpönyeges Szűz Mária ábrázolásokkal.

Egy másik műfaj, a táblafestészet avatott kutatója, Poszler Györgyi munkájában egyebek között arról szól, hogy a Dunántúlon, ahol a szent tisztelete leginkább elterjedt, nem maradt fenn középkori oltár. A szerző összegyűjtött minden információt a Szent Márton életét bemutató oltárképekről, és megállapítja, hogy a cserényi oltár az egyetlen, ahol az oltárszárnyak kizárólag Szent Márton legendájával foglalkoznak.

A középkori Magyarország délnyugati határvidékén álló Szent Márton titulusú templomokat és azok falképeit vizsgálta a muraszombati múzeum művészettörténésze, Janez Balalic, Kerny Terézia pedig a szepeshelyi Szent Márton prépostsági templom Mártonhoz kötődő emlékeit foglalta össze a prépostság 13. századi alapításától egészen a 19. századig.

A középkori Szent Márton szobrokról európai kitekintést nyújtott Verő Mária előadása, amely szintén megtalálható a kötetben, míg Szilárdfy Zoltán a 17-18. századi Szent Márton ábrázolásokat gyűjtötte össze. A szerző bemutatja, hogy Mártont a különböző korokban különböző ruhákban ábrázolták, olykor magyar nemesi ruhában, vagy katonaként, mint huszárruhába öltöztetett lovas szent jelenik meg a festményeken.