Hat évig tartott, több millió ember halt meg.
1939 augusztusában Németország és Oroszország az ún. Molotov-Ribbentrop (így hívták a két külügyminisztert – a szerk.) paktumnak elnevezett szerződés titkos záradékában érdekszférákra osztotta a két ország közötti területeket, majd szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot. Azóta már tudjuk, hogy a glewitzi rádióállomás elleni támadás csak indok volt egy nagyobb háború kirobbantásának elindításához.
Az okok egészen az első világháborúig nyúlnak vissza, de Adolf Hitler 1933-as hatalomra kerülése döntötte el igazán az akkori politikai helyzetet.
A második világháború alatt számos jelentős ütközet és hadművelet zajlott: az angliai csata, a normandiai partraszállás a moszkvai csata, a sztálingrádi csata, vagy Pearl Harbor bombázása. A korszakban óriási lépést tett az emberiség a haditechnikai fejlesztések terén, gondoljuk csak a német Tigris és Párduc harckocsira, MP-40 géppisztolyra, Messerschmitt vadászgépre, a szovjet T-34-es páncélosra, Mosin-Nagant ismétlőpuskára vagy akár az atombombára.
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb fegyveres konfliktusa volt. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő háború a csendes óceáni fronton, 1945. szeptember 2-án, Japán kapitulációjával, azaz fegyverletételével ért véget.