Csak Nógrád és Tolna használhatott fel kevesebb uniós pénzt 2007 és 2013 között.
Az uniós támogatások nyertese a 2007–2013-as pénzügyi ciklusban a legtehetősebb régió, a közép-magyarországi volt 2493 milliárd forinttal, az összes támogatás majdnem 32 százalékával. Az egyébként is lemaradó - az egy főre jutó nemzeti össztermék alapján leghátrányosabb helyzetű - Észak-Magyarországnak ehhez képest „csak” 825 milliárd jutott.
Többek között ez áll abban a cikkben, amely szombaton délelőtt jelent meg a Népszabadság online felületén.
Hogy az országnak juttatott 7849,2 milliárd forintból egy-egy megye pontosan mennyi pénzt tudhatott magáénak, az az alábbi térképről olvasható le.
Forrás: nol.hu
A jelenségre, hogy éppen a leginkább rászorulók, azaz felzárkóztatandó régiók maradtak le, Berkecz Balázs, az Együtt politikusa hívta fel a figyelmet, aki rámutatott arra is: az eredeti cél az volt, hogy Közép-Magyarországnak az összes forrás 8 százaléka jusson, a vidéknek 92 százalék. Mint a politikus a blogbejegyzésében írja, a Közép-Magyarországnak szánt rész végül megnégyszereződött (a támogatások 31,7 százaléka ide érkezett), míg a vidék értelemszerűen ennyit vesztett e hazai versenyben.
Vagyis ezúttal sem sikerült felzárkóztatni a legtehetősebb közép-magyarországi régióhoz (és vele az unió átlagához) a szegény dél- és kelet-magyarországi térségeket.
Ugyanakkor a gazdaságilag fejlettebb megyék - mint amilyen a Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron - is jelentősen elmaradtak Budapesttől. Vas megye nagyon is.
Területfejlesztési szakemberek, uniós szakértők szerint több oka lehet az eltolódásnak. Például az, hogy az eleve rosszabb helyzetben lévő régiókban tőkeszegényebbek a cégek, így nehezebben is fejlesztenek. Akadnak, akik nem merik vállalni azokat a feltételeket, amelyeket az unió a támogatásért cserébe elvár (például a munkaerő megtartását sok évig). Fontos szerepet játszik a lobbierő is: a kormánypártok erős emberei több projekthez képesek támogatást szerezni otthonuknak, és ők jellemzően nem a fejletlenebb régiókból származnak - írja a Népszabadság. - Mi meg ehhez azt tesszük hozzá hogy Vas megye esetében talán az utóbbinak volt/van a legnagyobb jelentősége.
És mi lesz a helyzet a követkző hét éves ciklusban? A magyar kormány jelenleg például olimpiai pályázatot készít elő, amelynek sikere azt vetítené előre: a következő évtizedben az elkölthető pénz nagy részét megint csak Budapestre és agglomerációjára költenék - írja a lap.
Magyarország húzása a centrum felé nem egyedi probléma az EU-ban: Csehország, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovákia is csupán fővárosi régióját delegálja a közösségi átlag fölött teljesítő térségek sorába. Ám az uniós támogatásoknál aligha létezik jobb lehetőség a differenciák csökkentésére, hiszen ennyi fejlesztési pénzt erre a célra másként nem lehet előteremteni - mondta a lapnak Andor László korábbi EU-biztos.
Vas megye
Ágh Péter fejlesztési ügyek miniszteri biztosan még nyáron úgy nyilatkozott a Vas Népének, hogy a megyében rengeteg sikeres fejlesztés történt 2007 és 2013 között.
Az egyik legnagyobb sikert a közlekedésfejlesztésben könyvelheti el a megye - tette hozzá a politikus.
Kiemelte az M86-os út fejlesztését, a Brenner általános iskola és gimnázium építését (2,1 milliárdos támogatással), a Markusovszky kórház több milliárdból megvalósuló szombathelyi és körmendi telephelyfejlesztéseit, a kőszegi Egészségház építését és a Celldömölkön egymilliárd forintból felépített új járóbeteg szakrendelőt.
Fotó: alapblog.hu
Top 10
A legnagyobb támogatott projektek a 2007–2013-as EU-s pénzügyi ciklusban az Egységes Monitoring Információs Rendszer adatai alapján. A jelentésben azok a pályázatok szerepelnek, amelyeknél rögzítették a beruházás helyszínét.
1. Budapest, 4-es metró, 261 milliárd forint
2. Miskolc, kötött pályás közlekedés fejlesztése, 33,9 milliárd forint
3. Szeged, kötött pályás közlekedés fejlesztése, 25,6 milliárd forint
4. Debrecen, kötött pályás közlekedés fejlesztése, 22,2 milliárd forint
5. Békéscsaba, szennyvízelvezetés és -tisztítás, 15 milliárd forint
6. Nyíregyháza, szennyvízelvezetés és -tisztítás, 10,5 milliárd forint
7. Pécs, kulturális főváros projekt, 9,6 milliárd forint
8. Polgárdi, térségi hulladéklerakó rekultivációja, 7,7 milliárd forint
9. Győr, hulladéklerakó-projekt, 6,5 milliárd forint
10. Székesfehérvár, szennyvízelvezetés és -tisztítás, 6,4 milliárd forint
(Forrás: nol.hu)