Hirdetés

Több dolog is állhat a féltékenység hátterében - Mutatjuk

Több dolog is állhat a féltékenység hátterében - Mutatjuk

2019.07.17. 16:37

A féltékenység és a bizonytalanság sokszor kéz a kézben jár.

Hirdetés

A féltékenység egy bizonyos ponton túl betegség. Magyarországon az emberek többsége társfüggő, és ezekben a függő kapcsolatokban előbb-utóbb felüti fejét a féltékenység valamilyen foka.

Van egy bizonyos foka a féltékenységnek, ami még jól is esik a másik félnek. De a féltékenység egy bizonyos ponton túl betegség.

Bár a féltékenységnek nincs külön BNO-kódja (betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer), de vannak olyan betegségek, aminek az alfajába tartozik, például a téveszmés betegségeknél ismeri a pszichiátria a féltékeny altípust. Ebben az esetben a betegnek az a téveszméje, hogy megcsalja a párja, és ekkor mindennek olyan jelentőséget tulajdonít, ami a saját téveszméje irányába mutat. Például, ha egy hajszálat talál a párja kabátján, akkor az bizonyíték a megcsalásra, viszont, ha nem talál, akkor is úgy gondolja, hogy a párja megcsalja, csak úgy véli, alapos volt és eltüntette a nyomokat.

Az egészséges féltés és a féltékenység között nehéz megtalálni a határt.

Ha az emberben féltés él a párja iránt, az teljesen normális, mert akit szeret, azért aggódik, de a féltéshez nem társul gyanúsítgatás és nyomozás. Azonban, ha megjelenik egy mögöttes érzés, hogy a másik szándékosan valami rosszat tesz, elhallgat valamit, ha minden egyes szó mögött hazugságot sejt az ember és állandóan ellenőrizgeti a másik felet, akkor már betegségről beszélhetünk.

Amikor korlátozóvá válik a kapcsolat, amikor a másik fél folyamatosan ellenőrizve érzi magát vagy a féltékeny felet folyamatosan az foglalkoztatja, hogy hol és kivel van a másik, az már betegség.

Van különbség a nemek között a féltékenység megélésében.

A férfiak többnyire nyíltan és erőszakosan próbálnak utánajárni gyanújuknak, a megnyilvánulásukban ott van a harc, és szeretnék megvédeni, ami az övék.

A nők kevésbé erőszakosak, inkább „lesből támadnak”. Először csak megfigyelnek, információkat gyűjtenek és összerakják az apró jeleket.

Az agresszió kezdetben tárgyak ellen irányul. Ilyen például az ajtócsapkodás vagy a falba öklözés. Az ajtócsapkodás fázisát már az elcsattant pofonok követhetik.

Majd az agresszió kétirányúvá válik, egyrészt a párját támadja a féltékeny fél, másrészt a harmadik fél ellen fordul, vagy, ha nincs harmadik fél, akkor keres valakit, akit meggyanúsíthat. Például, ha azt látja, hogy a felesége a buszsofőrrel beszél, akkor képes nekimenni a sofőrnek, mert úgy gondolja, biztosan vele csalja meg.

Lehet szó bármilyen hétköznapi helyzetről, a téveszmés beteg képes bárkinek nekimenni, mert féltékeny gondolatokat társít a buszsofőrhöz, a pékhez, bárkihez

Egy igazán féltékeny embernek semmilyen bizonyíték nem elég. Ha öt tanút hoz a másik fél, vagy ha bemutat például egy színházjegyet, az is kevés, mert a féltékeny fél úgy gondolja, hogy átverés, elvégre bármit meg lehet hamisítani.

A féltékenység hátterében több tényező állhat

Az egyik az önbizalomhiány, vagyis amikor azt gondolja magáról az egyik fél, hogy ő nem elég jó. De ha az ember saját magának sem jó, akkor hogy lenne elég jó a másiknak? – vetődik fel a kérdés, ami már be is indítja a féltékenységi spirált.

Másrészt, ha az embernek nagyon féltékeny volt valamelyik szülője, akkor azt a mintát továbbviszi a saját párkapcsolatába, hiszen a bizonytalanságot és bizalmatlanságok tanulta el párkapcsolati mintaként gyerekkorában.

Az anya-gyermek közötti kötődés is hatással van a féltékenységre. Fontos, hogy a gyerek hogyan kötődött édesanyjához. Aki nem szorosan, az felnőttként bizonytalan lesz a másik ember érzéseiben. A bizonytalan kötődés pedig következményként hozza magával a féltékenységet.

Ha valakit megcsaltak, és nem tud túllépni rajta, akkor ottmarad benne az örök bizalmatlanság és féltékenység, amit magával visz a következő kapcsolatába. A bizonytalanság és a féltékenység ugyanis kéz a kézben jár.

Először is meg kell vizsgálni, hogy van-e ok a féltékenységre.

Ha olyan érzése támad valakinek, hogy a párja megcsalja, akkor nem kell rögtön nekiesni. Bár nem etikus a másik fél telefonjába vagy levelezésébe belenézni, ezt sokan megteszik. Ha semmilyen nyomot nem talál az ember, akkor érdemes megnyugodni. Ha viszont talál valamit, akkor nyíltan kérdezzen rá a partnerénél.

Fontos szem előtt tartani, hogy egy egészséges féltés esetén a gyanút megnyugvás követi, míg a kórosan féltékeny embernél a megnyugvási szakasz sohasem jön el.

Kérdezze meg saját magától az ember, hogy az önbizalma kevés valami miatt, vagy a családból hozott rossz minta miatt lehet, esetleg azért, mert nem tudott túllépni a korábbi rossz tapasztalatokon.

Ha megvan a válasz, akkor könnyebb változtatni, és elkezdeni az önismereti munkát, ami változást hoz a féltékenység vonatkozásában is.

Ugyanilyen fontos a partnerrel való nyílt és őszinte kommunikáció,

hogy merjék megfogalmazni aggályaikat, mert sokszor a másik fél képes megnyugtatni a partnerét, így nem harapódzik el a helyzet.

Ha valaki úgy érzi, nem tudott feldolgozni egy traumát, ha úgy érzi, hogy a féltékenysége már túlmutat az egészséges féltésen, akkor kérje szakember segítségét. Ott, ahol a féltékenység kóros mértéket ölt, gyógykezelésre van szükség, mert az már orvosi probléma.