Hirdetés

Az örökös az elhunyt adósságát is örökli egy bizonyos összegig.

Hirdetés

Hagyatéki ügyekben az adatok összegyűjtése nem a hatóságok feladata, a hozzátartozók a hagyatékkal és az örökösökkel kapcsolatos információk átadásával jelentősen gyorsíthatják az eljárásokat - erről beszélt Böröcz Helga közjegyző az M1 aktuális csatorna műsorában.

Évente mintegy 120 ezer hagyatéki ügy indul az országban, ezek 90 százaléka fél éven belül lezárul, ám a fennmaradó 10 százalék akár egy évnél is tovább eltarthat. Ebben közrejátszik az is, hogy az örökösök azt hiszik: a hagyatéki ügyekben eljáró önkormányzat, jegyző, illetve közjegyző dolga a szükséges adatok felderítése, összegyűjtése, holott ez nem hatósági feladat. 

Az érintettek az örökösökre, illetve a hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok átadásával jelentősen segíthetik az eljárás gyors lezárását - figyelmeztetett a szakember.
Arra a kérdésre, hogy

az elhunyt adósságai mennyire terhelik az örökösöket, a közjegyző elmondta: a hagyaték mint egész - aktívumaival és passzívumaival együtt - száll át az örökösökre. Az örökhagyó tartozásaiért azonban csak az öröklött vagyon erejéig felelnek az örökösök, akik le is mondhatnak a hagyatékról.

Az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, és az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs.

Az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával. 

Magyarországon egyre több hagyatékot terhel hitel, leltárban fel kell tüntetni az adósságokat is. A hagyatéki eljárás során azonban meg lehet egyezni a hitelezőkkel. 

A hagyaték átadása előtt csak akkor veheti fel az örökhagyó bankszámláján szereplő összeget, ha haláleseti kedvezményezettként van megjelölve, az örökhagyó életében adott meghatalmazás a halállal hatályát veszti. 

A hagyaték tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban már az eljárás ideje alatt el lehet kezdeni azok értékesítését - például az adásvételi szerződés is elkészülhet -, azzal, hogy a szerződés hatálybalépése a hagyaték átadásától függ. 

A közjegyzők szerepét illetően is sok a félreértés: ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk az eljárás során, akkor a közjegyző határoz a hagyaték sorsáról, holott ilyenkor csak bírósági eljárásban születhet döntés. A hagyatéki eljárás során ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az örököstársak - akár a végakarat tartalmától függetlenül vagy a törvényi rendelkezésektől eltérően - megegyezzenek egymással. 

Ha vita van az örökösök között és nem tudnak megegyezni, akkor csak bíróság előtti perben dönthető el, hogy kit mi illet a hagyatékból.

Az örökösök sokat tehetnek a hagyatéki eljárás mielőbbi lezárásáért, a többi között azzal, ha alaposan feltérképezik, milyen vagyontárgyak maradtak az elhunyt után. Az is gyorsíthatja az eljárást, ha az örökösök már a tárgyalás előtt egyeztetnek arról, hogyan osztanák fel egymás között a vagyont, vagy ha mindannyian lemondanak fellebbezési jogukról.

Hirdetés