Sajtóhírek, mendemondák eddig is voltak arról, hogy szinte mindenki manipulál az ajánlószelvények körül. Hétfőn volt szerencsénk belekóstolni a sűrűjébe.
Sajtóhírek, mendemondák eddig is voltak arról, hogy szinte mindenki manipulál az ajánlószelvények körül. Bizonyítékkal azonban arról, hogy ezek a dolgok valóban léteznek, nem találkoztunk. Hétfőn viszont volt szerencsénk belekóstolni a sűrűjébe.
Hogy izgalmasan induljon a hét, az ALON postaládája hétfő reggelre egy rakás kitöltetlen ajánlószelvénnyel volt tele. Először csak forgattuk, nézegettük a papírokat, hogy mi lehet ez, aztán arra a következtetésre jutottunk, hogy ez így – hiába telt le péntek délután a cédulák leadás határideje - nagyon nincs rendben.
Ha igazi szelvények, akkor hogy kerültek kitöltetlenül ki a az állampolgárok kezéből? Ha hamisak, akkor ki gyártotta? Milyen célból?
A hozzánk eljuttatott ajánlószelvényeket összehasonlítottuk a szerkesztőség tagjaihoz hivatalosan eljutott cédulákkal és – mint a nyomdatechnikához is valamelyest konyító amatőrök - számos különbséget fedeztünk fel.
A szelvények durvább, vastagabb papírból készültek. A hamisítást meggátolni hivatott perforáció erőteljesebb, durvább, apró lyukakat üt a papíron és ami a legérdekesebb, látni hogy utólag, valamilyen eszköz segítségével került rá a Magyarország térkép. Néhol még a nyomóeszköz széle is látszik benyomódva a jobb felső sarokban. Mindenesetre a nyomtatás minősége és technikája azt a feltételezést támasztja alá, hogy a cédula nagy mennyiségben, nagy teljesítményű nyomdai technikával készült, tehát akár arra is következtethetünk ebből, hogy sok helyre eljutott az országban.
Igaz, az is lehet, hogy egyszerűen csak más széria volt a nyomdában.
Aztán úgy döntöttünk, nem a mi dolgunk ezen rágódni, kidobni, elhallgatni őket nem lehet, egyedüli járható út, ha a hivatalos utat választjuk, hiszen az ajánlószelvények akár hamisnak bizonyulnak, akár nem, létük önmagában, kitöltetlenül is felveti a bűncselekmény gyanúját.
Így aztán reggel kilenc óra tájban először felhívtuk a választási irodát, majd telefonos egyeztetés alapján személyesen bevittük őket.
Az irodán Dr. Szele Györgyi a Szombathelyi Választási Iroda vezető-helyettese fogadott bennünket, aki átvette tőlünk a papírokat, majd jegyzőkönyvet vett fel a bejelentésről.
Az iroda munkatársai is megvizsgálták a szelvényeket, több vélemény is megfogalmazódott velük kapcsolatosan, majd az ügyet a Választási Bizottság hatáskörébe utalták.
Az ügyet kora délután meg is tárgyalta a Választási Bizottság, az ülésen lapunk is részt vett. A bizottság tagjai alaposan megvizsgálták a szelvényeket és arra a megállapításra jutottak, mint mi: a dolog több mint aggályos, így aztán az ügy a rendőrségen folytatódik.
|
Sajnos benne van a pakliban, hogy egy rendőrségi eljárás sem hoz majd különösebb fejleményt az ügyben, hiszen szinte lehetetlen kinyomozni, kik, milyen célból gyártották a szelvényeket, mint ahogy azt is, vajon felhasználta-e bárhol az országban valamely jelölt az ilyen cédulákat. A dolog azért mégis bizonyító erejű. Bizonyítja, hogy nincs minden rendben a választási rendszerünk és a politikai pártjaink körül. A demokrácia alapja ugyanis a szabad, tisztességes választás. Annak pedig az első lépése az ajánlószelvény-gyűjtés. Ha már ott sincs meg a tisztesség, mit várjunk a rendszer többi elemétől? (V. Zs.) |