Hirdetés
Hirdetés
Az átlagosnál nagyobb, fájdalmasan viszkető csípések, titokzatos, lassan múló foltok hátterében, nagy valószínűséggel rovarcsípés áll. A felmelegedés miatt hazánkban is megjelenhetnek trópusi rovarfajok, amelyek esetleg betegséget terjeszthetnek, és az is igaz, hogy nálunk „honos” lárvák, férgek és amőbák is okozhatnak ijesztő tüneteket, de azért ez nem általános.
Egy szokatlan bőrtünet kapcsán az orvosnak mindig mérlegelnie kell, hogy amit lát, rovarcsípés-e, vagy valamiféle abból kiindult allergiás jelenség. Fontos azt is kideríteni, hogy ha csípésről van szó, akkor bejuthatott-e az állat váladékával valami olyasmi a szervezetbe, ami később szövődményeket okoz.
A bögöly: agresszív és szúr
A szakember szerint a tipikus nyári rovarcsípések közé sorolható a bögöly szúrása. A bögöly nagyon agresszív rovar, mindig heves bőrreakciót vált ki, ám allergiát nem okoz és orvosi tekintetben általában nincs is vele semmi különösebb teendő. Ráadásul – tette hozzá – méreténél fogva könnyen felfedezhető, ezáltal kisebb az esély rá, hogy az ember áldozatául esik.
A szúnyog
A szúnyog már bonyolultabb eset, mert a legtöbb embernél típusos csípésnyomot vált ki. A váladékára azonban a szervezet allergiával reagálhat. Viszkető, különböző állapotú csomók is kialakulhatnak a szúrás helyén és mivel viszket, igen nehéz megszabadul tőle.
Érdemes a megelőzés érdekében szúnyogszezonban a rovarokat távol tartó elektromos berendezést beszerezni vagy szúnyogrisztó sprayt használni.
A kullancsot azonnal el kell távolítani!
A kullancsok egész évben aktívak, az emberre a tavaszi, nyári időszakban veszélyesek.
A Lyme-kórt is terjesztő kullancs nem alulról mászik fel áldozatára, és nem is a fáról pottyan le, hanem bokrokról, cserjékről és más növényzetből sodródik a ruházatra.
Ha kullancsot fedezünk fel magunkon, azonnal távolítsuk el, ne várjunk az orvosra! Az állatot kullancscsipesszel vagy más célszerszámmal el lehet távolítani, óvatosan, nem összenyomva. Nem szabad zsírozni, olajozni, feszegetni. Egy része a bőrben fog maradni, de az már ártalmatlan, néhány nap alatt kilökődik.
A 48-72. órában már elszaporodnak a kórokozók a vérben.
A csípés nyomát napokig figyelni kell, ha 3 napon keresztül folyamatosan növekszik és eléri az 5 centimétert, azonnal fel kell keresni az orvost, ahogyan akkor is, ha kullancscsípést nem észleltünk, de liláspiros, 5 napon keresztül folyamatosan növekvő, hosszabbik átmérőjén legalább 8 centiméteres, karimás foltot fedezünk fel magunkon.
Időben észlelve, a kullancsfertőzés tökéletesen gyógyítható.
Támadó hernyószőr
A gyapjaslepke hernyójának szőre bizony látványos bőrtüneteket produkál, és ehhez nem is kell, hogy az ember kontaktusba kerüljön az állattal.
A gyapjaslepke hernyójának szőrével „fertőzött” páciensek sora klasszikusan tavasszal kezdi el felkeresni az orvosokat, és egészen augusztusig „kitart”. A hernyószőr értelemszerűen nem harap, nem szúr, sőt oda sem megy az „áldozathoz”, viszont az állat növekedése során többször vedlik, szőre pedig eleinte a saját testhosszánál is hosszabb. A levedlett szőrök több száz, esetleg ezer méterre is elszállnak. Megszúrják, felsértik az ember szabadon lévő testrészeit. Hatása irritatív: a bőrre kerülve, jellemzően nagy felületen, csalánkiütésszerű tüneteket okoz.
Méh- és darázscsípés
A klasszikus, könnyen felismerhető csípések – hivatalosan: szúrások – közé tartozik a méh és a darázs támadása. Fájdalmas duzzanat jelentkezik nyomában, különösen, ha érzékenyebb, laza szöveten történik a behatolás.
Ha az illető nem allergiás, és a szúrások száma bizonyos határon belül marad, akkor nincs is különösebb gond. Ám ha allergiás, akkor a tünetek (a szúrás helyétől függően) abnormálisnak tűnő végtagduzzanatok is lehetnek, ami még nem életveszélyes – mondja az orvos, aki felhívta a figyelmet rá, hogy akkor van baj, ha nyelési, légzési nehézségek, ájulásérzés jelentkezik.