Ön tudta, hogy a náci vezér Szombathelytől mindössze 400 kilométerre látta meg a napvilágot?
Ön tudta, hogy a náci vezér Szombathelytől minössze 400 kilométerre látta meg a napvilágot?
Ausztriának meglehetősen érzékeny a viszonya német fasizmussal, melynek mélyebb okaiba és következményeibe nemcsak azért nem mennénk bele, mert nem vagyunk történészek, hanem azért sem, mert tartozik szorosan ezen írás témájához.
Maradjunk annyiban, hogy az osztrákok – mondjuk úgy - nem dicsekszenek néhány kényes történelmi ténnyel.
Önök közül hányan tudták például, hogy Adolf Hitler nem Németországban, hanem egy kis észak-ausztriai kisvárosban, Braunau am Innben született?
Erről persze az ott lakók tehetnek a legkevésbé, ráadásul a Führer szülőháza nemcsak maszatos etikai vagy elvont filozófiai problémát okoz a falunak, hanem nagyon hétköznapiakat is.
A Local beszámolója szerint ugyanis a helyiek rendszeresen tanúi különböző politikai csoportok demonstrációinak.
Filozófusok szerint Hitler szülőházában pont az a félelmetes, hogy nincs benne semmi félelmetes. A békés osztrák kisváros kopottas épülete azt sugallja, hogy az ördögi gonosz létrejöhet a hétköznapiságból is. A ház előtt egy szerény emlékkő áll, amelyen az olvasjató, hogy "A békékért,a szabadságért és a demokráciáért. Soha többé fasizmust, halottak milliói figyelmeztetnek."
A híres-hírhedt épület a Salzburger Vorstadt utca 15. szám alatt található, és már 2011 óta lakatlan. Azóta tart a zavaros jogvita a tulajdonos és az állam között.
Elvileg korábban megegyeztek, hogy majd fogyatékkal élők otthona lesz, de az egyezséget felmondta a tulajdonos hölgy, aki mellesleg havi 4800 eurós (kb. 1,5 millió forint) bérleti díjat kasszíroz az államtól.
Ez utóbbi azért szeretné végleg megszerezni az ingatlant, hogy megakadályozza azt a forgatókönyvet, hogy a ház neonácik zarándokhelye legyen.
Braunau am Inn 400 kilométer Szombathelytől, az autópályáknak köszönhetően annyi idő alatt elérhető, mint Pécs. Azt biztos, hogy érdekes osztálykirándulási célpont lenne.
Hogy pontosan mi lesz a ház sorsa, azt nem tudni, van, aki menekültszállást alakítana ki benne, van, aki egyszerűen eldózerolná.
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a helyiek szégyenérzete múlóban van. Míg korábban, amikor megkérdezték őket, merre van a híres épület, sokszor szándékosan rossz irányba küldték a turistákat. Most viszont jellemzőbb annak a lakónak a véleménye, aki így foglaltja össze a helyzetet: „Ha vendégeim vannak, mindig megmutatom nekik Hitler házát és az emlékkövet. Mindez Braunauhoz tartozik.”