2012. januári közgyűlés Szombathelyen: a város átvette a megyétől a zenekart

2012.01.19. 07:39

Nagyjából ennyi a januári szombathelyi közgyűlés summája.

Újjáélesztés

A városé a szimfonikus zenekar, megtanultunk újraéleszteni kezdő szinten, kész az ÁSZ által kért intézkedési terv, némiképp visszanyesték a helyi buszmenetrendet, és húszmilliót utalunk a megyének.

Napirend előtt Czeglédy Csaba (MSZP) frakcióvezető a költségvetés első olvasatát hiányolta, de elfogadta Molnár Miklós (Pro Savaria) gazdasági alpolgármester válaszát, hogy mivel 1,4 milliárd forintot le kell faragni az idei költségvetésből, az egyeztetések kemények és elhúzódnak. Később azt is megjegyezte az alpolgármester, hogy nem túl sok késztetést lát a testület részéről arra, hogy a város fizetőképességét tartsa szem előtt.
 
Az alpolgármester az ellenzéki frakcióknak folyamatos tájékoztatást, konzultációt ajánlott, amit el is fogadtak.
 
Intézkedési terv kész, már csak végre kell hajtani
 
Ugyancsak megszavazták az ÁSZ által előírt intézkedési tervet, Németh Kálmán (MSZP - SZTKE) jegyezte meg, hogy a kötelező és nem kötelező feladatok szétválogatását szerencsés lett volna már az idei költségvetés készítés előtt elkészíteni (határidő egyébként június, és a jegyző kapta ezt a feladatot), mert könnyebben menne a büdzsé készítése.
 
Csontvázbrigád: leszavazva
 
Volt egy kis eszmecsere, hogy valójában hogyan is állunk. Abból a szempontból nem állunk rosszul, hogyha a tavalyelőtt elfogadott konszolidációs programnak, és az idei költségvetési koncepciónak megfelelően alakítja a közgyűlés a költségvetést, akkor a város finanszírozható marad.
 
Balassa Péter (Jobbik) számára viszont nem megnyugtató a helyzet, és egy ad hoc bizottság felállítását kezdeményezte, amelyik megvizsgálja az elmúlt négy év politikai döntéseit, amelyek ide vezettek, és elszámoltatást kért. Puskás Tivadar polgármester közölte, hogy folytak vizsgálatok, és két esetben már ez a közgyűlés tett feljelentést a rendőrségen. Horváth Attila (MSZP) azt kérte a képviselőtől álljon elő februárra azzal, hogy ő mit csinálna a nehéz gazdasági helyzet megoldására.
 
Ha a saját bevételekhez viszonyítjuk az adósságállományt, akkor nem az első öt legeladósodottabb város között vagyunk, hanem sor ellenkező vége felé, és az sem mindegy, hogy milyen pályán van a város, növekszik-e az adóssága, vagy tett lépéseket a konszolidációra – jegyezte meg Molnár Miklós. Ezt 2010-ben Szombathely megtette, ezt az számvevőszék el is ismeri, viszont néhány javasolt intézkedést már az idei költségvetésbe be kell építeni. Viszont csak olyan költségvetést lehet alkotni, amit végre is lehet hajtani.
 
Gyebrovszki János (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a „szabadon választott” feladatok, a sport és szabadidő és kulturális tevékenység finanszírozását érinti, pont az emberek szabadidős tevékenységét. Ehelyett azt javasolta, hogy inkább a veszteséges cégeket szüntesse meg a város. (Parkfenntartó, Városfejlesztési Kft.)
 
Czeglédy azt vetette fel, hogy azt is érdemes lenne kimutatni, hogy mekkora vagyongyarapodást könyvelhetett el a város, és kérte ezt a kimutatást a városvezetéstől. Ezt a feladatot a polgármester a jogi, pénzügyi és gazdasági bizottságra testálta.
 
Ezek után polgármester napirendje következett, ő a felelőse Szombathely a segítés városa programnak, amely arról szól, hogy Szombathelyen minden harmadik ember megtanulja az újraélesztést. (Bővebben lásd cikkünk végén.)
 
Vita volt a helyi buszmenetrendről, amely március 1-től változik meg. A város szeretné a Vasi Volánnak fizetendő veszteségpótlást csökkenteni -  de nem szeretné Szombathely peremén élő embereket busz nélkül hagyni. (Hétvégente nagyon alacsony kihasználtságúak a buszok.) Hosszas vita után egy 15 százalékos menetrendcsökkentést szavaztak meg. Németh Kálmán (SZTKE) vetette fel, hogy ehhez kellene igazítani a bérletek árát. Ez a kérdés most nem került napirendre.
 
Zenekar: a megye dirigált

Még nagyobb vita volt a Savaria Szimfonikus Zenekar átvételéről. Pontosabban, abban nem volt nézetkülönbség, hogy a város vegye át a zenekart, inkább azon akadtak ki a képviselők, hogy milyen feltételekkel és körülmények között zajlik ez.

A megye ugyan megtartotta volna a zenekart, de nem juthat hozzá azokhoz az állami forrásokhoz, amelyből finanszírozni tudná, az idei költségvetése pedig jószerével még a képviselők és az őket kiszolgáló apparátus fizetésére sem lesz elég. Ezért kezdeményezte néhány napja, hogy mégis átadná a városnak a zenekart. Viszont kifizetteti a várossal a dolgozók bérét, mintegy húszmillió forintot, és a város állja a januárban lejáró számlákat is, ami még kétmillió forint.

Molnár Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy 1,4 milliárd forintot kell kivonni a költségvetésből, és amennyit hozzá kell tenni a zenekar működéséhez, azt máshonnan el kell venni, ezért azt javasolta, hogy kulturális ágazaton belül oldják meg, mert jelen pillanatban semmilyen biztos forrás nem áll rendelkezésre a zenekar finanszírozásához. (Tavaly 65 millió forinttal támogattuk az szimfonikusokat, az idén – a gazdasági bizottságon történt fejszámolás szerint - 160 millió forintot kell beállítani a költségvetésbe erre a célra.)

Sági Józsefnek (Fidesz), a kulturális bizottság elnökének viszont az volt a véleménye, hogy "a lobbierőnkön múlik, hogy hogyan teremtjük meg a fenntartáshoz szükséges pénzt."

Az ellenzék élénk rosszallását váltotta ki, hogy a Fidesz mintha inkább a megyének dolgozott volna, leszavazta azt a javaslatot, hogy februárban vegye át a zenekart a város, így nem kellene kifizetni a decemberi bért a megyének, és azt is hogy legalább a bérköltségnek csak a felét vállalja át. Leszavazták a gazdasági alpolgármester azon módosítóját is, hogy önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó intézményként vegye át Szombathely az együttest. A szavazások érdekesen alakultak, a Pro Savaria többször ellene szavazott a városvezetésnek, vagy tartózkodott.

A döntés következményeképp az az érdekes helyzet állt elő, hogy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletbe (amely általában csak az előző évi kiadások alapján határozza meg a város költségvetését két hónapra) be kellett emelni 60 millió forint kiadást: húsz milliót utalunk a megyének, negyven milliót pedig a Magyar Államkincstár von le a zenekar bérére.

 
Újjáélesztés
 Szombathely város önkormányzati képviselői gyakorolják az újraélesztést a Városháza Házasságkötő termében. (MTI Fotó: Kászoni László)
Kiképzés újraélesztésből
 
A második napirendi pont előadója a polgármester volt, aki elmondta, hogy beindult a Szombathely a segítés városa program, vettek százhúsz darab olyan eszközt, amin gyakorolni lehet, bevonták a város kisebb, nagyobb munkáltatóit, és kiképezték azokat az embereket, akik segíteni fogják a többiek oktatását. Puskás Tivadar a házasságkötő terembe invitálta a képviselőket, hogy elsőként ők tanulják meg az újraélesztést. Emlékeztetett arra, hogy Brutscher János, a város első tűzoltóparancsnoka is ezzel kezdte, miután megalakította a Szombathely mentőszervezetét.
 
A képviselők nem éppen óriási lelkesedéssel, de követték a parancsnokukat, a babák mellett meglehetősen feszélyezetten ácsorogtak ingujjban. Köcse Tamás vezető mentőtiszt igyekezett oldani a hangulatot, röviden és célratörően ismertette az elméletet, majd nekiálltunk (mert maradt két baba, egy kollégával beálltunk mi is, míg más kollégák hívták a 104-et újraélesztéshez) és számoltunk, és nyomkodtuk, és szájon befújtunk, szóval nem is olyan nagy dolog az egész. Sőt. (Már nekünk, ha valakinek éppen leáll a szíve, annak annál nagyobb lehet.) Köcse bajtárs meg is dicsérte a társaságot, egy fél óra alatt nagyot haladtunk.
 
A polgármester még a nagyteremben elmondta, hogy szemléletet is szeretne formálni, legyen magától értetődő, hogyha valaki bajba jut, azon segítünk. Nálunk mindenképp használt ebből a szempontból is a kiképzés, lehetséges, hogy nem ájulunk el, ha valaki mellettünk kap infarktust. A szemléletformálás azért is fontos, mert – segítés első lépései között van, hogy a segítő is segítséget kér, hogy valaki hívja a mentőt, és ezt is gyakoroltuk – szóval az a hölgy, akire rámutattam, hogy hívja a mentőt, nem ment bele a játékba, hanem kifordult az ajtón.
 
Csak reménykedhetünk benne, hogy élesben nem ezt tenné.

 

.