Hirdetés

A szombathelyi Iseum Savariense programjai

A szombathelyi Iseum Savariense programjai

2017.10.09. 16:02

Az Épített Szépség című előadássorozat december elejéig tart.

Hirdetés

Október 12. csütörtök 17.00

Philae, Kalabsha és Abu-Simbel szentélyeinek áthelyezése

Előadó: Sosztarits Ottó régész (Iseum Savariense)

Az asszuáni Nagy Gát és a Nasszer-tó létesítése végképp megpecsételte az 1900-as évek elejétől vízben és iszapban álló felső-egyiptomi műemlékek sorsát. Az új gát által megemelkedő vízszint miatt lelőhelyek sokasága vált veszélyeztetetté. Néhány száz lelőhelyet ugyan sikerült az UNESCO nemzetközi régészcsapatainak megkutatniuk, de 22 műemlék csak bontás és áthelyezés révén „úszta meg” a teljes pusztulást. A látványosnak tűnő eredmények ellenére ismeretlen vagy feltáratlan lelőhelyek ezrei merültek hullámsírba. Az 1960-70 közötti egyiptomi régészeti-műemléki projekt a természetbe való felelőtlen emberi beavatkozás mementója. 

Október 26. csütörtök 17.00

Palmyra

Előadó: Vasáros Zsolt építész (Budapesti Műszaki Egyetem)

A sivatag gyöngyszeme, Palmyra oázisvárosa a legfontosabb közel-keleti kereskedelmi központ volt a rómaiak idején. Bár a Kr. u. 3. század során sorozatos háborúk pusztították, lenyűgöző romjait a legutóbbi időkig turisták milliói csodálták. Az 1980-ban UNESCO világörökséggé nyilvánított antik épületegyüttes a 2011-ben kezdődő szíriai háború során az Iszlám Állam fennhatósága alá került, és legmonumentálisabb műemlékei tudatosan rombolás áldozatává váltak.

2017. november 9. csütörtök 17.00

Krak de Chevallier és Margat lovagvárai

Előadó: Major Balázs régész (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

A világ leghíresebb keresztes vára, Krak, valamint a szintén johanniták birtokolta Margat erődje számos magyar vonatkozással bír. Krakot II. András királyunk is felkereste, de számunkra különösen fontos, hogy a 2000-es évek elejétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is részt vesz kutatásukban. Margat szerencsésen vészelte át a szíriai háborút, Krak azonban két évig volt a dzsihádista harcosok bázisa, ezalatt komoly károk keletkeztek az erődítményben. A megindult helyreállításoknak a Szíriai Magyar Régészeti Misszió is része, az egyetlen olyan külföldi régészeti stábként, amely a harcok alatt sem hagyta el az országot.   

2017. november 23. csütörtök 17.00

A savariai helytartói palota aulájának mozaikja

Előadó: Tárczy-Mladoniczki Réka régész (Savaria Múzeum)

A helytartói palota aulájának mozaikja 1938-ban került elő, ez volt az első régészeti-topográfiai kutatás Savaria területén. A püspökkerti ásatásokon alighanem a város késő római korszakának legfontosabb épületét sikerült feltárni, benne Pannonia provincia egykor legnagyobb egybefüggő mozaikpadlóval borított helyiségével. A Római Birodalomban található aulák között a savariai a negyedik legnagyobb uralkodói fogadóterem és az egyetlen, amelynek megállapítható mintájú, egységes mozaikpadlója is előkerült. A II. világháború nehézségei között áldozatos munkával restaurált mozaikpadló mára közel jár a visszafordíthatatlan pusztuláshoz. 

2017. december 6. szerda 17.00

A savariai palotakomplexum egyéb épületei és mozaikjai

Előadó: Sosztarits Ottó régész (Iseum Savariense)

Az 1974 és 1987 között végzett kutatások a nagy aula mellett a palotakomplexum további épületeit tárták fel. A mozaikos fogadóépülettől délre eső nyolcszögletű épületet (oktogon) hagyományosan azzal a „fejedelmi fürdőházzal” azonosítják, amelyet Ammianus Marcellinus említ Valentinianus császár 375-ös itt-tartózkodása kapcsán. Az épület mozaikjai az elhibázott műemléki kivitelezés következtében katasztrofális állapotban vannak, de külső falfestményeit is a teljes megsemmisülés fenyegeti. Megmentését – az Aula Palatina mozaikjához hasonlóan – szintén a Romkert teljes rekonstrukciójától remélhetjük.      

 

 

Hirdetés