Nem tarja magát hibásnak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) az ajkai térségben kialakult helyzetért; a cégvezetők állítása szerint a vörösiszap emberre nem veszélyes anyag, nem okoz maradandó károsodást, és a keletkezett kár is lényegesen kisebb, mint amelyet emlegetnek.
Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik az okát, miért függesztette fel tevékenységüket Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Közlésük szerint a Kormányzati Koordinációs Bizottság délutáni budapesti ülésén kezdeményezik, hogy a hétvégén újra indulhasson működésük.
Bakonyi Zoltán azt mondta: hasonló eset soha nem történt, így arra nem is lehetett felkészülni, mint ahogy Felsőzsolca sem gondolta volna, hogy elönti az ár. Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi okozhatta a katasztrófát, úgy válaszolt: az évente esedékes hatósági, és a mindennapi belső ellenőrzések szerint is megfelelően működtek, ezért nem bocsátkoznak találgatásokba, megvárják a szakértői vizsgálatok eredményét.
A cégvezető szerint a vörösiszaptól "nem kell félni", nem okoz sérülést, mert az enyhe savas hatás vízzel érintkezve elmúlik, így ha valakinek a bőrére kerül, "lemosás után veszélytelen". Újságírók többszöri kérdésére, hogy akkor miért került több mint száz ember égési sérülésekkel kórházba, és miért vannak többen életveszélyes állapotban, úgy válaszolt: elképzelhető, hogy nagyon nagy mennyiségben, nagyon sokáig érintkeztek a szerinte nem radioaktív anyaggal, majd ismét kijelentette: "semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást".
Bakonyi Zoltán elmondta, hogy a vörös szín az iszapban egyszerű festék, amelyet a téglagyártás során is használnak. A házfalakról mosással könnyen eltávolítható.
Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke ezzel szemben néhány perccel korábban azt mondta: talajcserére van szükség, a házfalakról pedig le kell mosni, illetve le kell verni a szennyezett vakolatot, hogy az ne okozzon egészségkárosodást.
A cégvezetők közlése szerint 30 millió forint humanitárius segélyt adnak az áradás okozta települések önkormányzatainak, de átfogó biztosításuk kizárja a harmadik fél iránti kártérítés lehetőségét. A környezetvédelmi államtitkár által említett 10 milliárd forintos kárt pedig túlzónak tartják. Szerintük a kár néhány tízmillió forintos nagyságrendű lehet, de ebben is megvárják a szakértői jelentést.
Bakonyi Zoltán az MTI kérdésére elmondta, a rendőrség tanúként hallgatta meg az iszapömléssel kapcsolatban.