James Joyce-szobor Szombathelyen

2004.06.16. 21:55

A Fő tér 40-es számú házának falából egy szemüveges, kalapos, sétabotos, íróforma ember bújik elő. James Joyce kultikus regényíró szeretnivaló szobrát stílusosan június 16-án leplezték le. Az ír nagykövettel profán módon a magyar sörökről is sikerült néhány szót váltanunk.



A modern regényirodalom megszületését sokan James Joyce iskolateremtő alkotása, az Ulysses megjelenésére datálják. A 1922-ban kiadott, azóta is irodalmi viták kereszttüzében álló regény cselekménye egy napon, jelesül 1904 június 16-án játszódik, s ami számunkra még ennél is fontosabb, a történet főszereplőjének, Leopold Bloomnak családja Szombathelyről származik.A legenda szerint Joyce a térképre bökve találta ezt a kimondhatatlan nevű szülőhelyet hőse számára.

 

James Joyce-szobor Szombathelyen

A vasi megyeszékhelyen lelkes irodalomrajongók immár egy évtizede megünneplik a Bloomsdayt, azaz június 16-át. Az idei centenárium apropóján egy ReJoyce 2004 fedőnevű – művészeti, gazdasági és politikai vitákkal tarkított - fesztivál zajlott, melynek feltehetően legmaradandóbb epizódja a Fő tér 40-es számú háznál zajlott szerda délelőtt.

Ipkovich György polgármester és Brendan McMahon, Írország budapesti nagykövete közösen leleplezték Veres Gábor James Joyce szobor-domborművét, a ház síkjából előlépő író alakját.

Az ünnepségen megjelent a város politikai és intellektuális elitje, és láthatóan „civil” érdeklődők is akadtak szép számmal a megjelent mintegy százfőnyi érdeklődő között.

Az ír nagykövet elmondta, hogy a Bloomsdayt a világ 80 országában ünneplik, így például Tokióban, New Yorkban és Párizsban, és ezzel a nappal Szombathely és felkerült erre a világtérképre. Reméli, hogy ez a szobor kultikus hely lesz a magyar és az ír turisták számára egyaránt.

A jó humorú nagykövet a csöpörgő esőt az ír időjárás plasztikus illusztrációjára használta fel.

Azt is megtudtuk, ez év október 11-én egy Joyce vándorkiállítás érkezik a Berzsenyi Dániel Főiskolára, és felmerült egy jövőre Szombathelyen rendezendő James Joyce-nemzetközi konferencia lehetősége is.

Ipkovich György hangsúlyozta, Szombathelynek szüksége van arra, hogy megelevenítse legendáit, és a regénybeli Leopold Bloom születésének legendája egy a sok legenda közül.

A szoboravatást követő sajtótájékoztatón a nagykövet Írország vezető újságjának, az Irish Times-nak egyik májusi példányát mutatta meg az egybegyűlteknek, amely egy cikkében kiemelt helyen foglalkozik a Joyce-vándorkiállítással, külön bekezdést szentelve Szombathelynek, mint a rendkívül különleges helyszínnek.

ALON-bulvár: Az eseményen sikerült néhány szót váltanunk Brendan McMahonnal, akinek – mint független ír sörszakértőnek – azt a profán, de annál fontosabb kérdést szegeztük, hogy szerinte melyik a legjobb magyarországi sör. A nagykövet jót derült a kérdésen, majd kifejtette, hogy szerinte nagyon korrektek az itteni sörök. Ha meg kellene nevezni egyet közülük, maga részéről a Dreher lenne az. Ő mindenesetre azt issza.




James Joyce-szobor Szombathelyen

ALON-kiegészítés: A cikkben említettük, hogy James Joyce megítélésében közel sem egységes irodalom. Két ellentétes véleményt adunk közre.

Szabolcsi Miklós: A klasszikus avantgarde mozgalomszerű keretén kívül, attól szinte elszigetelten is születtek az avantgarde jegyeit magukon hordozó művek. Legfontosabb közülük James Joyce életműve. Az ő Ulyssese egymagában játssza azt a szerepet, amit több avantgarde mozgalom; pedig lényegében egyedül dolgozott, egyedül alakította ki módszerét és világképét. Ő is a nyelv elégtelenségének élményéből indul ki és új, hangzó közeget alakít ki annak romjaiból. Teljes, új világot tud megteremteni a mindennapokból. Egyetlen hatalmas tudatfolyam-regény köznapi történések bonyolult, sokértelmű jelkép- és vonatkozásrendszer hálójába illesztve; ez a jelképrendszer pedig történelmi-irodalmi és egyéni eredetű. Asszociációs technika és magánmitológia, belső tudatfolyam ábrázolása és a valóság apró részleteinek feltérképezése, egyetlen hatalmas monológban egyesülve. Mindez pedig egy kortárs átlagember mindennapjának végletekig alapos feltérképezése; az átlagember így válik szinte mitologikus lénnyé, korváltóvá.

Szerb Antal: Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész.
.