A Ság-hegy

2004.10.07. 21:02

A Celldömölk mellett emelkedő Ság-hegy Vas megye első, egyben Magyarország legkisebb tájvédelmi körzete. Megmászása nemcsak a tájtól elütő mikroklíma, a különleges állatkák és az unikális vegetáció miatt ajánlott melegen. Az igazi élményt az jelenti, hogy a század eleji kőbányának köszönhetően besétálhatunk egy hajdani vulkán torkába.

A csúcsra jutás nehézségei

Ság-hegy

Az interneten tonnányi információ lelhető fel a derék Ság-hegy múltjáról és jelenéről, különös tekintettel az 5 millió évet felölelő földtörténetre, flórára és faunára. Így rövid időn belül minden megtudható a bazaltról, a tufáról, a pannóniai beltó homokos üledékeiről, a selymes peremizsről és a gyászos cincérről: csak azt nem írják sehol, hogy a fenébe lehet feljutni oda, hogy mindezt lássuk is.

Celldömölkön el is keveredünk egy kicsit, mert Szombathelyről jőve a Mesteri felé vezető útra irányít a Ság-hegyet jelző barna tábla, hogy aztán nagy ravasz módon később ne mutasson semerre. Mivel a hajdani tűzhányó kettős csonka csúcsa már kilométerekről jól látható, szem alapján egészen a hegy lábáig vergődünk, s onnan egy helyi autós segítségével sikerül megtalálni a helyes ösvényt. Visszafelé a másik, mint kiderül egyszerűbb utat választjuk: Celldömölk túlsó végén, az úgynevezett Alsóság városrészből jóval egyszerűbben lehet megközelíteni a hegyet, csak egyetlen útbaigazító táblát kell meglelni.

Ha a gyalogtúrára helyezzük a hangsúlyt, hagyjuk az autót a buszmegálló fordulójában, így fél kilométerrel megnöveljük a gyaloglás távját. A tábla szerint 19 százalékos az emelkedő a felső parkolóig, de ez erős túlzásnak tűnik.

Trianon szelleme lebeg a magasban

Ság-hegy

A parkoló előtt az erdőszélén megtaláljuk a Ság-hegy térképét. E mellett indul felfelé a gyalogösvény, amely nemsokára a hajdani kőbánya fákkal, indákkal és virágokkal benőtt osztályozóművéhez ér. Furcsa, poszt-indusztriális látványt nyújtanak a zöld közül kikukucskáló rozsdás vasak és betonok. A valamivel feljebb álló Sághegy Múzeumot vasárnap lévén bezárva találjuk, de az igazat megvallva nem úgy néz ki, mintha az utóbbi egymillió évben kinyitotta volna valaki.

Az ösvény az épület mellett elágazik. Az alsó a Ság-hegy, azaz a bánya belsejébe visz, a felső a hegy legmagasabb pontjáig kanyarog. Az utóbbi választjuk, s később kiderül, jól tettük. Mintegy laza negyedórás kaptató után érünk el a hatalmas kőkeresztig, az 1934-ben emelt Trianon-emlékműig. Felirata szerint közadakozásból és az akkor még vidáman működő bánya bőkezű támogatásából született. A 19 méter magas alkotmány állítólag Magyarország legnagyobb ilyen jellegű alkotása. Tervezője: Halászy Jenő.

Ott fenn a Ság-hegyen

Ság-hegy

A kereszt mellett egyrészt egy padokkal, asztalokkal ellátott pihenő leledzik, másrészt valószínűleg innen a legjobb a rálátás a hatalmas mesterséges kráterre. Innen lehet például jól kivenni a mélyszinten a tréfás turisták által kövekből kirakott alakzatokat és neveket.

A Ság-hegy igazi vonzerejét az adja, hogy a hajdani vulkánt kibányászták. A bányászatot már ősidők óta művelik itt, de az ipari méretű tevékenység 1909-ben indult el és 1957-ig tartott. Ezen időszak alatt mintegy 1 millió 700 ezer vagon követ értékesítettek. A bánya szintjei felülről még ma is jól láthatók, és mindenféle rejtett lépcsőkön közlekedhetünk is közöttük. A gyerekeket ne hagyjuk magukra csatangolni, az osztálykirándulás is kerülendő, mivel egyes részek életveszélyesek.

A pihenő mellett emelkedik egy kis ráadás domb, a hegy legmagasabb pontja (279 méter). Látszólag nem túl bonyolult a megmászása, de vigyázzunk, roppant csalós, felfelé még hagyján, ám lefele könnyen lehet remegő térdes élményben részünk, mikor felmérjük helyzetünket.

Állatok, növények, szalonna

Ság-hegy

A már említett Trianon-emlékmű mellett körmönfont lépcsőkön szintről-szintre leereszkedhetünk a hegy belsejébe, a kőbánya aljába. A látvány pazar. Körös-körül hatalmas sziklafalak, amelyeken jól megfigyelhető az 5 millió évvel kitört vulkán lenyomata, a kürtők, a tufa ás a kürtőkbe dermedt bazalt. Nem kell különösebb szakértőnek lenni a megértéshez, ráadásul itt-ott rövid, tömör, érthető feliratok segítenek megérteni a történteket.

A kép mégsem olyan komor, mint a fenti sorok sugallják. Ha süt a nap, hihetetlen mód bent reked a meleg. A dús növényzet még kellemesebbé teszi az itt tartózkodást. A bányászat leállását követően a növények visszafoglalták, amit tudtak. A tölgyfa, cserfa, vadkörte mellett a sziklákon ezerjófű, tarka nőszirom, selymes boglárka és piros kígyószív virít. Nyáron mindenfelé szöcskék ugrálnak, cincérek másznak, állítólag a rézsikló és a bagoly és gyakori, habár mi egyet sem láttunk.

A szakirodalom szerint a hegy kőzettani felépítése, lejtésviszonya egy szárazabb, melegebb mikroklímát alakított ki, amelynek élővilága környezetétől eltérő. A Sághegy önálló flóraszigetet alkot.

A legtöbb ide, a hegy mélyére zarándoklót nem is annyira a különleges flóra és fauna köti le, hanem az a különös nyugalom, ami a helyből árad. Szép időben hétvégenként gyakran látunk olyanokat, akik hiányos öltözetben némán fekszenek a nagy kövek között a földön, a csendet hallgatva.

Kiépített nyársaló nincs, de a nyomokból látszik, hogy hagyománya van ennek a tevékenységnek: a köveket összeforgatva pillanatok alatt ki lehet alakítani szalonnasütő helyet, s az sem valószínű, hogy túlzottan tűzveszélyesek lennének a sziklák.

Civilizációs behatások: A Sághegy fogadó és környéke

Ság-hegy

Ha fentről ereszkedtünk le, s már mindent láttunk, célszerű az egyszerűbb távozási módot választani. A bánya hajdani kijáratán távozva ismét egy ösvényre lelünk, amely a már említett múzeum épületéhez ér. Ez az a bizonyos alsó út, amelyet korábban emlegettünk. Innen a felfelé már megismert ösvényen visszaereszkedhetünk a parkolóig.

A parkoló túlsó végén kiépített pihenő van, asztalokkal, tűzrakó helyekkel.

Szintén itt található a Sághegy Fogadó, amely néhány kiadó szobája mellett meleg ételeket is felszolgál. Nagy extrákra ne számítsunk, átlagáron átlagételeket kapunk. A teraszról viszont szép a kilátás a környékre.

Ha valakinek még ez sem elég, továbbsétálhat a fogadó mögött induló kanyargós kis úton. Szőlőültetvényeket, takaros présházakat és hétvégi házakat láthatunk erre. A bortermelés a rómaiak óta folyamatosan zajlik itt. A környék kisparcelláin mintegy kétezer gazda tevékenykedik a magas savtartalmú, jellegzetes sághegyi borok előállításán.


Nézze meg képgalériánkat is a Ság-hegyről! - (More images of Sag Hill)

.